Rendeletek tára, 1938

Rendeletek - 136. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1938 évi 35.000 számú rendelete, az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935 : IV. törvénycikk végrehajtásáról.

136. 35.000/1938. F. M. sz. 549 rületen való folytatásának erdőrendészeti szabályozása tekintetében a T. 300. és a R. 484. §-ában foglalt rendelkezések irányadók. 41. §. A T. 14. §-ában meghatározott külön célokra terület kihasítását az üzemtervben csak annyiban szabad megengedni, amennyiben az erdőtulajdonosnak erre szüksége van. A kihasítandó terület nagyságát az erdőbirtok egész tefületének figyelembevételével kell megállapítani. Erdőgazdaságokban a vadállomány élelmének biztosítása céljából szükség esetén gondoskodni kell megfelelő takarmánytermesztő területek kihasításáról is. Az ilyen területek nagyságát az erdőterület nagyságával és a vadállománynak azzal a mennyiségével arányosan kell megállapítani, amely mind a vadászati, mind az erdőgazdasági érdekeknek megfelel. A T. 14. §-ának második bekezdésében említett erdőgazdasági egység értelmezése tekintetében a R. 73. §-a irányadó. 42. §. A T. 14. §-ában meghatározott külön rendeltetésű területre vonatkozóan az üzemtervben meg kell határozni, hogy azt milyen célra szabad felhasználni, és ki kell mondani azt is, hogy a kihasított területet rendeltetésének megszűnésével, úgyszintén akkor is, ha azt az engedélyezett célra nem használják, avagy az engedélyezett célra használása a talaj termőerejét veszélyezteti, az erdőrendészeti hatóság rendelkezésére be kell erdősíteni, és erdőgazdasági művelés alá kel.1 venni. A T. 14. §-ában megállapított külön rendeltetésű területeket állandóan fenntartandó határjelekkel még ilyen célú használatuk megkezdése előtt kell megjelölni. 43. §. A T. 15. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából az erdőhöz tartozónak kell tekintetni a T. 13. és 14. §-ai alá eső külön rendeltetésű területeket, az erdőterületen lévő utakat, nyiladékokat, vízfolyásokat, illetőleg élő medreket (R. 46. §.), valamint az erdőtulajdonosnak az erdő belsejében fekvő más művelésű olyan területeit (szántó, rét, legelő stb.), amelyek az erdő területét célszerűen kiegészítik és kikerekítik, és amelynek idegen tulajdonba jutása, vagy az erdőgazdálkodás céljaival összhangban nem álló használata az erdőgazdasági érdekek szempontjából nem lenne kívánatos. Annak a megállapításában, hogy az erdőtulajdonosnak az erdő belsejében fekvő más művelésű területei közül melyeket kell az erdőbirtokhoz tartozónak minősíteni, nemcsak azt a területet kell figyelembe venni, amelyét az erdő teljesen magába zár, de azt is, amely az erdő területébe úgy van beékelve, hogy .az attól okszerűen el nem választható. Nem lehet azonban az erdőbirtokhoz tartozónak minősíteni az erdőtulajdonosnak az erdő belsejében fekvő, vagy az erdőbe beékelt más művelésű olyan területét, amelynek az erdő kiterjedéséihez viszo-