Rendeletek tára, 1938

Rendeletek - 125. A m. kir. belügyminiszter 1938. évi 280.060. számú rendelete, a 20 tonnánál nem nagyobb vízkiszorítású, nem géperejű hajók (kis hajók), valamint a nem géperejű úszóművek nyilvántartása tárgyában kiadott 145.060/1936. B. M. számú rendelet módosításáról. - 126. A m. kir. belügyminiszter 1938. évi 100. számú rendelete, a Budapest székesfővárosi közigazgatási bizottságnak ügyrendjéről.

126. 100/1938. B M. sz. 497 az ülés napja előtt az elnöknek bemutatják. (2) Az elnök az előadandó ügyek iratait az ülést megelőzőleg tanulmányozás végett bekívánhatja, szükség esetén pedig az előadókat szóbeli előadás végett berendelheti. 33. §. A tárgysorozat megállapítása. (1) A közigazgatási bizottság tárgysorozatát az elnök állapítja meg. (2) A tárgysorozatot az elnök sürgősség esetében az ülés megkezdéséig kiegészítheti, egyes tárgyakat a napirendről levehet, és a tárgyalási sorrendet megváltoztathatja. (3) A tárgysorozat megváltoztatását az elnök az ülés meg nyitása után bejelenti. 34. §. Az érdekeltség, (1) A közigazgatási bizottságnak az a tagja, aki a tárgyalás alatt álló ügyek valamelyikében — akár közvetlenül, vagy hozzátartozói útján közvetve, mint magánszemély — érdekelve van, vagy amelyikben már más minőségben (bíró, ügyvéd, meghatalmazott stb.) működött, sem az illető ügy tárgyalásában, sem pedig az illető ügyre vonatkozó határozathozatalban részt nean vehet. (2) Az érdekeltség kérdését az elnök, vagy a közigazgatási bizottság bármely tagja felvetheti. (3) A közigazgatási bizottság az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy a közigazgatási bizottság bármely tagja indítványára — az érdekeltnek állított közigazgatási bízottsági tag meghallgatása után vita nélkül, egyszerű szavazással hozott határozattal dönt. (4) Ha a közigazgatási bizottság az érdekeltséget megállapította, az érdekelt közigazgatási bizottsági tag az üléstermet a tárgyalás és a határozathozatal idejére elhagyja. (5) A közigazgatási bizottságnak az érdekeltség kérdésében való döntése csak az illető ügyben hozott határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban támadható meg. (6) Az (1)—(5) bekezdések rendelkezéseit az esetleg kirendelt szakértőkre is megfelelően alkalmazni kell. (7) Amennyiben az előadóknál a működési körükbe eső ügyekre és tennivalókra nézve oly ok forog fenn, amely mint a törvény (1876. évi VI. te. 20. §. és 1889 : XXVIII. te. 5. §.) érteimében a tanácskozásban nem vehetnek részt, illetőleg szavazati jogukat nem gyakorolhatják, az elnök gondoskodik, hogy az ügyet a jogszabályok szerinti helyettes (6. §.) intézze el. (8) Ha az elnök maga jut ilyen érdekeltségi viszonyba, az