Rendeletek tára, 1938

Rendeletek - 124. A m. kir. belügyminiszter 1938. évi 207.657. számú körrendelete, a vármegyei tiszti főügyésznek, mint a másodfokú gyámhatóság tagjának magánügyködéséről.

484 124. 207.657/1938. B. M. sz. iránt indított keresetre is alkalmazni kell. Annál is inkább, mert az ilyen pernek vagyonjogi következményei is lehetnek. Ha ugyanis ilyen esetben a vármegyei főügyész magángyakorlata megenged­hető lenne, ő az alperesnek, mint perbeli ellenfelének, a maraszta­lását kérhetné a per költségeiben, és a megítélt költségösszeg be­hajtása végett végrehajtást vezethetne a gondnokolt vagyonára, ennélfogva az ilyen pert a gondnokolt ellen folytatott pernek lehet tekinteni. Az Áüsz. 100. §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezés az árva­szék illetékességét említi ugyan, de az abban foglalt tilalmat érte­lemszer űcn alkalmazni kell a másodfokon illetékes gyámható­ságra is. A másodfokú gyámhatóságnak ugyanis az 1877 : XX. te. 263. §^a értelmében nem kevésbbé legfőbb feladata a kiskorúak és a gondnokoltak anyagi érdekeinek megóvása es előmozdítása, és a vármegyei főügyésznek a másodfokú gyámhatóságban viselt tagsá­gából következően hatósági jogkörével és hivatali kötelességeivel éppúgy nem egyeztethető össze, hogy az ellentétes érdekű magán­fél képviseletében pert folytasson olyan kiskorú vagy gondnokolt ellen, aki ennek a másodfokú gyámhatóságnak illetékessége alá tartozik. Az 1877 : XX. te. 217. §-a értelmében a főügyész a gyámügyi fellebbviteli küldöttség ülésén döntő szavazattal nem bir, és ugyané törvény 218. §-a értelmében érvényes határozat hozatalához az el­nökön kívül négy szavazattal bíró tag jelenléte szükséges. Ebből azonban nem következik az. mintha a főügyész tetszé­sétől függne, hogy megjelénik-e a gyámügyi fellebbviteli küldöttség ülésén, és részt vesz-e valamely ügy elintézésében. Az 1886 : XXI. te. 70. §-a értelmében a tiszti főügyész a tör­vényhatóság jogtanácsosa, akinek véleményét mindig meg kell hall­gatni olyan ügyben, amelynél a jogi szempont a döntő. Az 1876 : VI. te. 74. §-a pedig úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási bizott­ságnak azok a tagjai, akik törvényhatósági tisztviselők, a bizott­ságban való működésük tekintetében ugyanazon kötelezettség alatt állanak, amely őket hivatalos minőségüknél fogva egyéb hatáskö­rükben terheli. Ez az utóbbi rendelkezés irányadó a közigazgatási bizottság gyámügyi fellebbviteli küldöttségére is, amelynek gyám­hatósági fellebbviteli hatásköre az 1929 : XXX. te. 58. §-ának (2) b) pontja értelmében érintetlen maradt. Rámutatok egyébként arra, hogy a 7.740/1923. M. E. számú ren­delet (Rt. 1923. 330. o.) hatálybalépése előtt az árvaszéknél mű­ködő ügyész szavazati Jogára, és az árvaszék üléseinek határozat­képességére a fentiekhez hasonló rendelkezések állottak fenn, még sem szenvedhetett kétséget, hogy az árvaszéki ügyész hivatalánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom