Rendeletek tára, 1938

Rendeletek - 367. A m. kir. belügyminiszter 1938. évi 195.100. számú rendelete, az 1938/39. évi inségenyhítő tevékenység költségeinek fedezésére szolgáló inségjárulékokról.

367. 195.100/1938. B. M. sz. 3077 lemadónak 20% -a, a társulati- és tantiémé-adót fizető kötelezettek­nél pedig az adónak ugyancsak 20%-a. 5. §. Az általános kereseti adót fizető kötelezettek az általá­nos kereseti adó alapjául vett adóalapnak 2%-át kötelesek fi­zetni. Azokban a városokban azonban, amelyekben az általános kereseti adó 1938. évi kivetési kulcsa 6%-ot meghaladó száza­lékban állapíttatott meg, az általános kereseti adót fizető kötele­zetteknél az inségjárulék kivetési kulcsa olykép csökkentendő, hogy az általános kereseti adóval együtt se haladja túl az általá­nos kereseti adóalap 8%-át. 6. §. Az általános kereseti adó után kivetett inségj árulék ösz­szege nem haladhatja meg a kedvezményes adókulcs (1929 : XX11I. te. 5. §-a) alapján kivetett általános kereseti adó összegét. 7. §. Amennyiben akár a társulati adót, akár a jövedelem­adót a társulat saját tőkéjének, illetőleg az adózó vagyonának alapul vétele mellett minimális adókulcs alkalmazásával vetették ki, az inségj áruiékot a kivetett társulati adó, illetőleg jövedelem­adó alapján kell kivetni. Ebben az esetben az inségjárulék alap­jait az egyes érdekelt városok között a társulati adónál alkal­mazott megosztási kulcsok szerint, illetőleg <az egyes városokban fekvő vagyontárgyak értékének arányában kell megosztani. 8. §. Amennyiben valamely városban az inségjárulék alapjául szolgáló adó, illetőleg adóalap részben oly községet illetne meg, vagy az inségjárulék alapjául szolgáló jövedelem, mint adóalap, oly községből származik, amelyben inségjárulék nem vethető ki, az idegen községet megillető adót, illetőleg adóalapot nem kell átutalni, hanem az ez után járó inségj áruiékot abban a városban kell kivetni, amelyben az állami adót előírták. 9. §. Az inségj áruiékot az 1938. évi állami jövedelemadó, to­vábbá a társulati adó, és az általános kereseti adó kivetési lajstro­maiban foglalt adatok alapján a városi adóhivatal veti ki, a ki­vetett inségjárulék összegét a lajstromok jegyzetrovatában fel­tünteti, és a kivetésről az adókötelezetteket fizetési meghagyással értesíti. 10. §. (1) A kivetett inségjárulék — tekintet nélkül arra, hogy a fizetési meghagyást mely napon kézbesítették, Budapest székes­főváros kivételével — 1938. évi október hó 15-én válik esedékes­sé, és 3 egyenlő részletben 1938. évi november hó 15-ig, 1938. évi december hó 15-ig, és 1939. évi január hó 15-ig kamatmentesen fi­zethető be. Budapest székesfőváros területén a kivetett inségjá­rulék az együttesen kezelt közadókkal azonos időpontban válik esedékessé, és az együttesen kezelt közadókra megállapított ha­táridőkben fizetendő be. (2) Az a járulékfizetésre kötelezett, aki esedékes tartozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom