Rendeletek tára, 1938
Rendeletek - 351. A m. kir. minisztérium 1938. évi 9.870. M. E. számú rendelete, a bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamatra és az Országos Hitelügyi Tanácsra vonatkozó egyes rendelkezések hatályának a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területekre kiterjesztése tárgyában.
351. 9.870/1938. M. E. sz. 2975 M. E. számú rendeletével (Rt. 1935. 771. o.) közzétett 3/1935. számú határozata (lásd a jelen rendelet mellékletét). A határozat alkalmazásában a takarékkönyvre, betétkönyvre vagy betéti lapra elhelyezett betét a takarékpénztári betétkönyvre elhelyezett betéttel azonos tekintet alá esik. (3) A jelen §. alkalmazásában a pénzintézetekkel vagy a bankés pénzváltóüzlettel foglalkozó más bejegyzett cégekkel egyenlő elbírálás alá esnek mindazok a vállalatok, intézetek és intézmények is, amelyek a visszacsatolt területen az ott hatályban álló jogszabályok értelmében bank- és pénzváltó ügyletekkel, különösen betéteknek elfogadásával foglalkozhatnak. 3. §. Az Országos Hitelügyi Tanácsnak szervezetére, hatáskörére és eljárására vonatkozóan a 2. §-ban említett, valamint az 5.721/1931. M. E. {Rt. 1931. 1488. o.) és a 3.630/1932. M. E. számú rendeleteknek (Rt. 1932. 362. o.) hatálya a visszacsatolt területre is megfelelően kiterjed. (2) Ha az Országos Hitelügyi Tanács olyan ügyet tárgyal, amely a visszacsatolt területek érdekeit is érinti, a Tanács elnöke a visszacsatolt terület gazdasági életében jártas szakembert is tagként meghív. Ezt a tagot szavazati jog illeti azokban az esetekben, amelyekben ia Tanács véleményt nyilvánító haitáskörben Jár el. 4. §, (1) A visszacsatolt területen a kamatnak bírói úton érvényesíthető legmagasabb mértéke az ott érvényes gazdavédelmi jogszabályok szerint — a követelés természetét és keletkezésének ideiét tekintve — végrehajtási korlátozás alá eső magánjogi követelésnek az 1939. évi január hó 1. napjától járó kamata tekintetében a tőke évi 5%-ánál nagyobb nem lehet azzal az adóssal szemben, aki 1. mező-, erdő-, szőlő- vagy kertgazdasági ingatlan-naik tulajdonosa, haszonélvezője vagy javadalmasa, ha jövedelme nagyobb részben ezekből az ingatlanakból, vagy mezőgazdasági munkajövedelemből ered. 2. csupán házas beltelek tulaidomosa vagy haszonélvezőié, ha jövedelme nagyobb részben mezőgazdasági munkajövedelemből származik. (2) Nem zárja ki az előbbi bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását az, hogy az adós a visszacsatolt területen az 1938. évi november hó 2. napján érvényben volt jogszabályok értelmében nem minősül gazdaadósnaik, sem pedig az, hogy a végrehajtási korlátozás az említett jogszabályok értelmében valamely bejelentéstől, vagy a hitelezőhöz intézett közléstől függött, és az adós azt bárminő okból nem tette meg. Nincs helye azonban az előbbi bekezdés rendelkezései alkalmazásának, ha az adós kereskedelmi társaság. Magy. Rend. Tára, 1938. X—XII. 188