Rendeletek tára, 1938
Rendeletek - 233. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1938. évi 117.000. számú rendelete, a mezőgazdasági érdekképviselet feladatáról, szervezetéről és működéséről.
1190 233. 117.000/1938. F. M. si. felterjeszteni. Az Országos Mezőgazdasági Kamara a hozzá beérkezett mezőgazdasági helyzetjelentéseket saját észrevételeivel együtt a beérkezéstől számított nyolc napon belül <a< földmívelésügyi miniszterhez köteles felterjeszteni. (3) A mezőgazdasági havi helyzetjelentésnek magában kell foglalnia a mezőgazdasági kamara működési körét, és ezzel kapcsolatban a mezőgazdaság minden ágára, és a mezőgazdasági lakosság általános helyzetére vonatkozó megállapításokat. 30. §. (1) Minden mezőgazdasági kamara a mezőgazdaság fejlesztése és a mezőgazdasági lakosság helyzetének javítása érdekében kívánatos együttműködés kifejlesztése, valamint a mezőgazdasági kamara területéhez tartozó törvényhatóságok mezőgazdasági helyzetének tanulmányozása céljából a vármegyei és törvényhatósági jogú városi mezőgazdasági bizottságok elnökeit a mezőgazdasági kamara székhelyén időközönkint közös értekezletre hívhatja össze. Ezekre az értekezletekre a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségek vezetőit is meg kell hívni. A m. kir. gazdiasági felügyelőségek vezetői, akadályoztatásuk esetén helyetteseik az értekezleten megjelenni kötelesek. (2) Az értekezlet időpontjáról a földmívelésügyi minisztert és az Országos Mezőgazdasági Kamarát az összehívással egyidejűleg értesíteni kell. 5. A mezőgazdasági kamarák szervezete, 31. §. (1) Minden mezőgazdasági kamara a T. 38. §-ának első bekezdéséhez képest szervezete részletes megállapítására és működése szabályozására alapszabályokat alkot. Az alapszabályok a törvényekkel vagy rendeletekkel nem ellenkezhetnek. Az alapszabályok és az alapszabályok megváltoztatása a T. 38. §-ának második bekezdése szerint csak a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásával érvényes. (2) A T. 39. §-ához, illetőleg a N. 9., 11. és 14. §-aihoz képest az alapszabályoknak tartalmaznia kell: 1. a kamara nevét, székhelyét, pecsétjének leírását, és a kerületébe tartozó törvényhatóságok megnevezését; 2. a választandó tagok és póttagok számát, és azoknak az egyes törvényhatóságok, valamint az érdekeltségi csoportok között való megoszlását; 3. a kültagok és az alelnökök számát; 4. az elnök és az alelnökök választásának módját, és az elnökség jogkörét; 5. az örökös tiszteletbeli tagok és a kültagok választásának részletes szabályait;