Rendeletek tára, 1937

Rendeletek - 228. A m. kir. pénzügyminiszter 1937. évi 1.500. P. M. számú rendelete, a mezőgazdaságnak az 1937/38. gazdasági évre nyujtandó kedvezményekről szóló 4.100/1937. M. E. számú rendelet végrehajtásáról.

878 228. 1.500/1937. P. M. sz. b) a csupán egy szobát és egy konyhát magában foglaló ház birtokosa csak évi egy napszámot, ,a csupán két lakószobát és egy konyhát magában foglaló ház birtokosa pedig csau: évi két napszámot köteles szolgáltatni. (2) A jelen §. rendelkezése következtében a közmunkaszolgáltatásban előálló hiányt — legfeljebb 5 millió pengő erejéig — a közmunkaszolgáltatásnak a vármegyéket illető részére kell elszámolni, és a vármegyéknek a 106. §. (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt rendelkezés szerint a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap bevételeinek ^terhére meg kell téríteni. 101. §. (1) Az előző §. (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából mezőgazdáknak tekintendők nemcsak az elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó földbirtokosok, hanem a haszonbérlők, az állandó mezőgazdasági alkalmazottak, és az időszaki mezőgazdasági munkások is. (2) A kedvezmény megilleti a mezőgazdákat akkor is, ha csak egy igavonó állatot, vagy esetleg különböző két állatot (pl. egy ökröt és egy tehenet) tartanak igavonásria. (3) Az előbbi §. (1) bekezdésében biztosított kedvezményeket .az egyéb foglalkozásúakra nem lehet alkalmazni. 102. §, (1) A közmunkát az 1938. évre a kivetési lajstromban (9. számú minta) minden közmunkakötelezett terhére a kedvezményre való tekintet nélkül szabályszerűen ki kell vetni. Ennek megtörténte után a kivetési lajstromban minden egyes, a 100. §-ban biztosított kedvezményre jogosult mezőgazdánál meg kell állapítani azt, hogy az említett §. értelmében mily közmunkaszolgáltatására köteles, és így mennyi térítendő meg ia 105. §. szerint lalapszeíűen kezelt bevételek terhére, és mennyi Írandó elő a főkönyvben ,a közmunkakötelesek terhére. (2) A kivetési lajstrom záradékában meg kell állapítani azt, hogy a kivetett közmunkaváltságból mennyit kell a 106. §. (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt rendelkezés szerint az alap bevételeinek terhére a közúti alap javára elszámolni, és hogy e szerint mennyi terheli a közmunkára kötelezetteket, és végül hogy a közmunkakötelezettek terhére előírt összegekből mennyi illeti meg a községet, és mennyi a közúti alapot. Pl. valamely község községi közmunka előírása a régi alapon — vagyis az 1890:1, te. 49. §-a és az 1920: XXVII. te. 3. §-a alapján — összesen 1.000 P. Ha a megosztási arány 85% és 15%, akkor az 1.ÜU0 P előírásból a közúti alapot 850 P, a községet pedig 150 P illeti meg. Feltételezve, hogy a jelen fejezetben biztosított kedvezmények következtében a 105. §. szerint alapszerűen kezelt bevételekből 300 P lenne megtérítendő, úgy a közmunkakötelezettek által fizetendő összeg csak 700 P lesz, melyből 150 P a községet, 850—300 = 550' P pedig a közúti ialapot illeti.