Rendeletek tára, 1937

Rendeletek - 228. A m. kir. pénzügyminiszter 1937. évi 1.500. P. M. számú rendelete, a mezőgazdaságnak az 1937/38. gazdasági évre nyujtandó kedvezményekről szóló 4.100/1937. M. E. számú rendelet végrehajtásáról.

848 228. 1.500/1937. P. M. sz. f» tetése nélkül való keverése és forgalombahozatala esetén a valóságnak meg nem felelő bevallás alapján a 14. §-ban megállapított, és a 44. §. rendelkezése szerint kiszámított váltságnál kevesebbet fizet be „a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap"-b.a; 13. az a sütőiparos, aki a kenyér dagasztásáért és sütéséért visszatartott, vámőrlésből származó liszt után a valóságnak meg nem felelő bevallás alapján a 20. §. (4) bekezdésében megállapított váltságnál kevesebbet fizet be „a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap

;

'ba; 14. aki a 11. és 12. §-okban foglalt tilalom ellenére lisztet, kenyeret vagy süteményt forgalomba hoz; 15. aki a jelen rendelet szabályai ellenére a „mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap"-ból a hatóság tévedésbe ejtése utján — a 2. pontban említett eseten kívül — más módon őt meg nem illető vagyoni előnyt szerez. (3) A pénzbüntetés összege a veszélyeztetett összeg 10-szeresétől 50-szereséig terjedhet. (4) Ha a jövedéki kihágást az elítélt, mint alkalmazott követte el, és az emiatt kiszabott pénzbüntetést tőle behajtani nem lehet, a megállapított pénzbüntetést ta szolgálatadótól lehet behajtani. (5) A 22—26. §-okban meghatározott általános forgalmi adóval kapcsolatban elkövetett, és az 1921 : XXXIX. te. 64. vagy 65. §-ába ütköző adócsalás vagy szabálytalanság miatt a most idézett §-ok alapján lehet eljárni. 63. §. Szabálytalanságok és ezek büntetése. (1) Aki a jelen rendeletben, vagy törvényi felhatalmazás alapján ezzel kapcsolatban később kiadandó valamely rendeletben megszabott kötelességét olyan módon szegi meg, hogy cselekményével vagy mulasztásával „a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap"-ot nem károsította meg, vagy a károsítás nem volt szándékos, illetve tudatos, és ezért cselekménye a 62. §. rendelkezése alá nem esik, szabálytalanság címén 10.000 pengőig terjedhető bírsággal büntetendő. (2) Bár szabálytalanság címén bírsággal nemcsak a szándékosan, hanem a gondatlanságból elkövetett cselekmény (ideértve a mulasztást) is büntethető, a pénzügyigazgatóságnak a szabálytalanság megállapításánál és a büntetés kiszabásánál elsősorban mégis arra kell figyelemmel lenni, hogy a szabályok ellen vétő mennyiben követte el szándékosan a szabályokba ütköző cselekményt; ha iaz eset körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a gondatlanság csak kisebb fokú, vagyis a cselekményt csak tu-