Rendeletek tára, 1937
Rendeletek - 212. A m. kir. iparügyi miniszter 1937. évi 27.621. Ip. M. számú rendelete, a molnáriparban alkalmazottak munkaidejének szabályozásáról.
766 m. 27.621/1937. Ip. M. m, 8. §. A munkaidőnek és a munkaközi szüneteknek kezde'ét és végét (az egyes munkáscsoportok munkaidejét külön faltüntetve), a munkaidő meghosszabbítása esetében — a 3. §. első bekezdésének 1. és 3i pontjában említett esetek kivételével — a meghoszszabbított munkaidő kezdetét és végét, a meghosszabbítás okát, a 4. §. esetében a hatóság engedélyére hivatkozással, minden üzemben hirdetmény útján olyan helyen kell közzétenni, amelyhez minden munkavállaló könnyen hozzáférhet. 9. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő a munkaadó, illetőleg >az üzem felelős vezetője: 1. ha a munkavállalót az L, a 2., illetőleg a 4. §. szerint megengedettnél hosszabb időn át foglalkoztatja; 2. ha a 3. §, esetében a munkaidő meghosszabbítását az elsőfokú iparhatóságnak a 3. §. második bekezdésében megszabott határidőben nem jelenti be; 3. ha. a túlmunkát az 5. §. rendelkezései ellenére nem díjazza a rendes munkabért legalább 25 százalékkal meghaladó munkabérrel; 4. ha a 6. §. rendelkezései ellenére a munkavállalónak munka közben pihenésre és étkezésre megfelelő időt, illetőleg munkaközi szünetet nem en<|ed, vat?y a 6. §-ban megállapított munkaközi szünetnél rövidebbet enged; 5. ha a 8. §. rendelkezései ellenére az üzemben a munkaidőnek és a munkaközi szüneteknek kezdetét és végét szabályszerűen közzé nem teszi; 6. ha a munkavállalót elbocsátja, vagy elbocsátással fenyegeti azért, mert az nem hajlandó a jelen rendelet szerint megengedettnél hosszabb munkaidőn át dolgozni, vagy a jelen rendeletben megállapítottnál rövidebb munkaközi szünetet elfogadni, vagy általában mert a jelen rendeleten alapuló jogait érvényesíti. Az előbbi bekezdés alá eső kihágás büntetése tizenöt napig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki ilyen kihágás miatt jogerős ítélettel már büntetve volt, és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. Az első bekezdésnek 1., 3., 4, és 6. pontja alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkavállaló tekintetében külön kihágás. A kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. te. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott rendelkezés alka'mazása szempontjából az iparügyi minisztert kell szakminiszternek tekinteni.