Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 227. A m. kir. belügyminiszter 1936. évi 180.000. számú rendelete, a tüzrendészet újabb szabályozásáról.

227. 180.000/1936. B. M. sz. 841 szabály nem állapítja meg, azt esetenkint (4. §.) kell meghatározni. Fásítás a tűz terjedésének megakadályozására. 72. §. (1) A tűz terjedésének megakadályozása céljábó.1, a légvédelmi követelményeknek megfelelően, a községek utcáit és tereit fokozatosan (legkésőbb ennek a rendeletnek hatálybalépésétől számított öt év alatt) lombfákkal kell szegélyezni, illetőleg beültetni. (2) A fákat a gyalogjáró, illetőleg a gyalogosok számára fenntartott úttest-rész külső szélén, egymástól általában oly távolságra kell ültetni, hogy lombkoronájuk 6—8 év alatt összefüggő egészet alkosson. Ahol a terület nagysága lehetővé teszi, ott — a zavartalan közúti közlekedés biztosítása mellett — több sor fát is lehet ültetni. Tűzrendészeti intézkedések fáklyásmenet és tűzijátékok engedélyezésénél. 73. §. Fáklyásmenetre vagy tűzijátékra vonatkozó rendőrhatósági engedélynek a szükséges tűzrendészeti óvóintézkedéseket is tartalmaznia kell (5. §.). Dohányzási tilalom. 74. §. (1) Épület tetőzetén és a padláson, csűrben, pajtában, szérűskertben, szérűn, továbbá minden más olyan helyen vagy helyiségben, ahol tűzveszélyes anyagot tartanak, előállítanak, feldolgoznak, raktároznak, vagy szállítanak, egyáltalában nem; nyilvános előadások tartására szolgáló helyiségben (épületben) pedig csak a tűzrendészeti hatóság által megállapított helyen szabad dohányozni. A dohányzási tilalmat a bejáratnál és a helyiségben jól láthatóan, jól olvasható betűkkel fel kell tüntetni. (2) Nyilvános előadások tartására szolgáló helyiségnek (épületnek) dohányzásra kijelölt részét, és mulatóban az asztalokat a szivar- és cigarettavégek, valamint gyufaszálak elhelyezésére alkalmas edénykékkel, illetőleg hamutartókkal kell ellátni. Ezekbe az edénykékbe, illetőleg hamutartókba vizet kell önteni. A tűzkár ellen biztosítás. 75. §. Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság, községekben pedig a községi elöljáróság minden év tavaszán egyszer hívja fel a község (város) lakosságának figyelmét — a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő módon — a tűzkár elleni biztosítás előnyére. Figyelmeztesse azonban a lakosságot, hogy a túlbiztosítássá*