Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 213. A m. kir. belügyminiszter 1936. évi 690. számú rendelete, az orvoskamarai választások szabályozása tárgyában kiadott 600\1936. I. B. M. számú rendelet kiegészítéséről. - 214. A m. kir. belügyminiszter 1936. évi 750. eln. számú körrendelete, közszállításoknál az érdekképviseletek meghallgatásáról, és az ajánlatok realitásának vizsgálatáról.

214. 750/1936. B. M. ein. sz. 767 Iegutóbbi_ időből származó megbízható adatai nincsenek,, meg kell hallgatni. Panaszok hangzanak el abban az irányban is, hogy az odaítélő hivatalok az ajánlatok valószerűségének (realitásának) vizsgálatára nem fordítanak' kellő gondot, és nincsenek tekintettel a Közszállítási Szabályzat 47, §-ának (3), (4) és (5) bekezdéseiben foglaltakra, kizárólag a legolcsóbb ajánlat számszerű előnyeit nézik, és mellőzik azokat a megbízható cégeket, amelyek elsőrendű munkát szállítanak. A Közszállítási Szabályzat utóbb említett rendelkezései szerint szállításoknál azt az ajánlatot kell valószerűnek (reálisnak) tekinteni, amely a szállítandó cikket a tényleges termelési költségek, a szakmában szokásos és megokolt költség (regie), és a gazdasági helyzethez viszonyított haszontétel számbavételével megállapított áron ajánlja. Munkálatoknál pedig az ajánlat valószerűségét ugyanígy kell elbírálni, de még különös "figyelemmel kell lenni arra is, hogy a valószerűséghez nem elég az ajánlat végösszegének az átlagos számításoknál alkalmazni szokott egységár alapján kiszámított megfelelő volta, hanem ezenkívül az összes egységáraknak is valószerű éknek, és a megadott munkabérekkel arányban kell lenniök. Nem felel meg tehát a valószerűség követelményeinek az olyan ajánlat: 1. melynek végösszege elfogadhatónak látszik ugyan, egységárai azonban akármilyen irányban indokolatlan eltéréseket mutatnak, 2. amely ugyanazt az anyagot vagy munkát az ajánlat különböző helyem azonos feltételek mellett különböző áron ajánlja, 3. amelyek adataiból arra lehet következtetni, hogy az ajánlattevő tervváltoztatásokra, túlmunkákra, felárra számít, 4. amely az egységárakat úgy csoportosítja, hogy a munka megkezdése után minél előbb, mentől nagyobb részletfizetések legyenek elérhetők, 5. amelyből kitünőleg az ajánlattevő munkásait az illető iparágban a munka végzésének helyén szokásos, vagy éppen a szakmabeli munkaadók és munkások többsége által létesített, és kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabállyal működő szervezetek által egyetértőleg megállapított és életbeléptetett munkaidőnél és bérnél rendszeresen hosszabb idő, és silányabb bér mellett foglalkoztatja. A gondozásomra bízott ipari és közszállítási érdekek szempontjából súlyt helyezek arra, hogy a Közszállítási Szabályzatnak fenti rendelkezései egyrészt az érdekképviseleteknek az előírt vagy indokolt esetekben való meghallgatása tekintetében, másrészt az