Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 3. A m. kir. minisztérium 1936. évi 300. M. E. számú rendelete, értékpapír-behozatal eltiltásáról, részvények osztalékszelvényei, záloglevelek, és kötvények szelvényei beváltásának újabb szabályozásáról, és a külfölddel szemben fennálló áruvételár-tartozásoknak pengőben lerovásáról.

.8 3. .300/1936, M. E. sz. az ,a nyilatkozata, hogy hajlandó a követelésnek a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyamon kiszámított pengőelíenértékét teljesítésül elfogadod. Nem zárja ki továbbá az sem, hogy a követelés tárgyában belföldi bíróság a jelen rendelét hatálybalépése előtt már jogerős ítéletet hozott, feltéve, hogy a marasztalás nem meghatározott pengőösszegre szól. A jelen rendelet hatálybalépésekor folyamatban, lévő periben a hitelező a per 'bármely szakában, a felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálati tárgyaláson szóval is kérheti, hogy a bíróság a követelés pengőösszegét a 4. §. rendelkezéseinek figyelembevételével állapítsa meg. (3) Ha a követelés a 4. §, (1) bekezdése alá esik, a fizetendő pengŐöszeg kiszámítására iákkor is a 4. §. rendelkezéseit kell alkalmazói, ha a Magyar Nemzeti Bank által a jelen rendelet, hatálybalépése előtt kiadott fizetési engedély azt a korlátozást tartalmazza, hogy a fizetést az engedélyben meghatározott árfolyamon keil teljesíteni. . , :. 6. §. (1) Az az adós, aki a 4. .§. (1) bekezdésében meghatározott tartozását külföldi pénznemre szóló váltó adásával teljesíti, a 4. §-ban foglalt rendelkezések szarint kiszámított pengőösszeget, köteles a váltó alapján megfizetni. A váltóbirtokos az így kiszámított pengőösszeget meghagyásos eljárás útján nem érvényesítheti, hanem csakis per útján. (2) Az előbbi bekezdés, rendelkezéseit alkalmazni keli a 4. §. (1) bekezdése alá eső, 1932. évi január hó 31. napja után keletkezett követelés teljesítéséül a jelen rendelet hatálybalépése előtt átadott váltóra is. (3) Ha a váltót azzal a közléssel adják át az óvatoló személynek, hogy a váltóban kitett összeget a 4. §. rendelkezései értelmében kell pengőre átszámítani, az óvatolt személyt az így kiszámított pengőösszeg kifizetésére kell felszólítani, és amennyiben a. felszólítás sikertelen marad, ezt az óvásban tanúsítani kell. Ha az óvást az óvatoló személy csupán a felár kifizetésének megtagadása miatt vette fel, az ilyen óvás költsége a váltókötelezetteket nem terhel», ha a váltó alapján fizetendő peogőösszeg kiszámítására ai §. rendelkezései nem nyernek alkalmazást. 7. §. A m. kir. pénzügyminiszter, a m. kir: igazságügyminiszterrel egyetértve a jelen fejezet rendelkezéseit kiterjesztheti, a 4. §. (1) .bekezdésében meghatározott jogcímtől különböző jogcímen fennálló, külföldi pénznemben kirótt követelésekre is. E felhatalmazás alapján nem lehet kiterjeszteni a jelen fejezet rendelkezéseit oly követelésekre, amelyek pénz kölcsönzéséből, vagy biztosítási ügyletből erednek, továbbá, amelyek értékpapíron, vagy értékpapír kamat-, illetőleg osztalékszelvényén alapulnak, valamint általában belföldiek között fennálló követelésekre, tekintet nélkül árrá, hogy ezek a követelések milyen jogcímen alapulnak.