Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 81. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1936. évi 9.200. számú rendelete, a Magyar Nemzeti Múzeum szervezeti, ügyviteli, és igazgatási szabályzatának megállapításáról.

at . 9.200/1936, V. K. M. sz; 243 csak azokat a tanukat kell kihallgatni, akikre a terhelt, vagy a tanukként már kihallgatott személyek hivatkoznak, hanem mindazokat az egyéneket is, akiket a fenti cél elérése érdekében a vizsgálóbiztos kihallgatni jónak lát. Minden tanú az igazmondásra, illetőleg a hamis tanuzás következményeire figyelmeztetendő. Azon személyek, akik a fegyelmi vizsgálat alatt álló alkalmazottal a 60. §. b) pont szerint rokoni kötelékben állnak, kihallgatásuk előtt figyelmeztetendők, hogy nem kötelesek vallomást tenni. A tanuzásra azok sem kötelezhetők, akikre, vagy hozzátartozóikra a tanuságtételből lényeges erkölcsi vagy anyagi kár háramlik. A tanút vallomására megesketni nem lehet. Állami tisztviselők kihallgatásuk előtt letett hivatali esküjökre figyelmeztetendők. Amennyiben a vizsgálat lefolytatása során szakértő igénybevétele vagy szakértői szemle foganatosítása válnék szükségessé, a vizsgálóbiztos az I. fokú fegyelmi hatóság elnökéhöz, vagy ennek útján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez tesz előterjesztést. Ha a kihallgatottak vallomásai különös fontossággal bíró ténykörülményekre nézve egymással lényegesen ellenkeznek, az illetők egymással szembesítendők. A szembesítésre a felek külön is figyelmeztetendők. Ha a figyelmeztetett egyén a szembesítéstől vonakodnék, az erre vonatkozó nyilatkozata jegyzőkönyvbe veendő. Ha a fegyelmi vizsgálat alatt álló egyén ellen a vizsgálat folyamán újabb terhelő körülmények vagy panaszok merülnének fel, a vizsgálat — amennyiben szükségesnek látszik — az elrendelő szerv (62. §.) hozzájárulásával ezekre is kiterjesztendő. A felek vagy tanuk kihallgatásánál — a szembesítés esetét kivéve — a vizsgálóbiztoson és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem lehet jelen. Minden kihallgatásról az ügy érdemére vonatkozó vallomásokat részletesen feltüntető jegyzőkönyv veendő fel, melyben a kihallgatandó személyi adatai, a feltett kérdések és válaszok szabatosan bejegyzendők. Ha a kihallgatott a már megtett nyilatkozatokon változtatni kíván, a változtatás pótlandó a nélkül, hogy a már bevezetett nyilatkozaton törlés vagy változtatás eszközöltetnék. A vallomás megtétele után a jegyzőkönyvet fel kell olvasni, és a vallomást tevővel alá kell iratni. A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezte után a vizsgálat egész menetéről és annak eredményéről kimerítő jelentést szerkeszt, és azt az összes iratokkal együtt a fegyelmi hatóság elnökéhez beterjeszti. A jelentésnek a vizsgálat adatai alapján kimerítő összefoglalást kell nyújtania a vizsgálat egész menetéről. Ha valamely ügy teljes részletességben kideríthető nem volt, vagy a bizonyítékokat 16*