Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 283. A m. kir. pénzügyminiszter 1936. évi 105.400. számú rendelete, az egyes bírói eljárásokban a törvénykezési illetéknek átalányban lerovásáról szóló 1936: XXII. törvénycikk végrehajtásáról.

1186 283. 105.400/1936. P. Ü. M. sz, száz pengőt meg nem haladó összegben állapítja meg A lerovás elmulasztása miatt hivatalos leletet csak akkor lehet, és kell felvenni, ha a bíróság a kereseti kérelem felemelését a T. 8. §-ának rendelkezése ellenére figyelembevette. A hivatalos lelet alapján a lerovásra kötelezettől csak a hiány egyszeres Összegét lehet követelni. A kereseti kérelemnek négyszáz pengőt meghaladó összegre való felemelése esetében, illetőleg, ha a bíróság a per tárgyának értékét négyszáz pengőt meghaladó összegben állapítja meg, a per illetékátalány alá tartozónak többé nem tekinthető, és a felemelés bejelentését, illetőleg a pertárgy értékének bírói megállapítását tartalmazó irat (beadvány vagy jegyzőkönyv), és az ezután keletkező iratok és határozatok után a a per további folyamán az általános szabályok szerint járó illetéket kell leróni még abban az esetben is, ha a felperes a kereseti kérelmét időközben négyszáz pengőt meg nem haladó összegre szállítja le, vagy a per tárgyának értéke a bíróság újabb megállapítása folytán négyszáz pengőt meg nem haladó összegre csökken. Több pernek közös tárgyalás és eldöntés végett való egyesítése esetében az illetékátalány, illetőleg az illeték lerovása szempontjából mindegyik pert, úgyszintén az illetékátalány alá eső eljárás folyamán indított főbeavatkozási pert, új keresetet vagy viszonkeresetet önálló pernek kell tekinteni. Ennélfogva, ha a bíróság két vagy több átalány alá eső pert egyesít, az illetékátalányt mindegyik perben külön-külön kell leróni. Átalány alá eső pernek átalány alá nem eső perrel való egyesítése esetében pedig az előbbiben az illetékátalányt, az utóbbiben az általános szabályok szerinti illetékeket kell leróni. Ha illetékátalány alá eső eljárás folyamán főbeavatkozási pert indítanak, továbbá, ha új keresetet vagy viszonkeresetet támasztanak, az illetékátalány összegén felül — az 1914 : XLIII. törvénycikk rendelkezéseitől eltérően — le kell róni a főbeavatkozási per, új kereset vagy viszonkereset értékének alapulvételével az általános szabályok szerint járó illetékeket is. A főbeavatkozási per, új kereset, vagy viszonkereset illetékczés szempontjából olyan önálló per, amely illetékátalány alá nem eshetik, — minthogy ezek a perek a meghagyásos eljárás során indított, de nem a meghagyásos eljárásból keletkezett pereik, — ezekben az esetekben tehát az átalányt, és az illetékeket úgy kell leróni, mint az átalány alá eső, és átalány alá nem eső perek egyesítése esetében. A viszonkereset folytán keletkező perben az illetéklerovási kötelezettség a viszonkeresetet támasztó alperest terhe'ik ugyanolyan mérvben, mint amilyent az 1914 : XLIII. törvénycikk a felperesre megállapít. •'