Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 283. A m. kir. pénzügyminiszter 1936. évi 105.400. számú rendelete, az egyes bírói eljárásokban a törvénykezési illetéknek átalányban lerovásáról szóló 1936: XXII. törvénycikk végrehajtásáról.

283. 105.400/1936. P. Ü. M. sz. 1183 járó illetéket kell leróni, tekintet nélkül arra, hogy a folyamatban levő eljárási (per-) szakaszra a megállapított illetékátalány lerovatott. Úgyszintén le kell róni az általános szabályok szerint járó illetéket minden olyan kérelem után is, amely nem tartozik az eljárás, illetőleg az abból keletkezett per keretébe. Ilyen kérelmek — a T. 2. §-ának második bekezdésében példaképen említett végrehajtási kérelmen felül — pl. a bírói letét elfogadása iránt előterjesztett kérelem, továbbá az 1912 : LIV. te. 18. §-a alapján az ügyvéd díjának és kiadásainak megállapítása iránt előterjesztett kérelem is. Az irat kiadására irányuló kérelem csak akkor esik illeték alá, ha a kérelmet az eljárás (per) befejezése után terjesztik elő. A kicsomózási kérelem ellenben minden esetben illetékköteles. A jogszabályok értelmében okirati vagy jogügyleti illeték alá eső irat, illetőleg jogügylet után az illetéket az illetékátalánytól függetlenül le kell róni. \ 3. §. A törvénykezési illetékátalány összegét — az eljárás tárgyának értékéhez képest — a pénzügyminiszter az igazságügy miniszterrel egyetértve (rendelettel állapítja meg, és azt az igazságügyminiszterrel egyetértve módosíthatja is. A rendelet a Pp. nyolcadik és kilencedik címében szabályozott eljárásokra, valamint az említett eljárások különböző szakaira az illetékátalányt különböző összegben állapíthatja meg. Uf. A törvénykezési illetékátalány összegét az 1936. évi 2.000. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg. 4. §. Amíg az illetékátalány lerovására kötelezett fél az eljárás illető szakára eső illetékátalány egész összegét az 1. §-nak megfelelően nem rótta le, a bíróság az eljárást nem indítja meg, illetőleg nem folytatja, kivéve, ha a fél az 1914 : XLIII. te. 79. §-ának első bekezdése, vagy az 1930 : XXXIV. te. 8. §-a alapján illetékfeljegyzésre jogosult. Ha illetékfeljegyzésnek van helye, a bélyegjegyzékbe az illetékátalányok összegét kell felvenni. A jelen §. első bekezdésében foglalt szabályokhoz képest az I., II. vagy IV. illetékátalány egész összegének lerovása nél-t kül előterjesztett meghagyás iránti kérelmet, ellentmondást vagy kifogást, illetőleg fellebbezést a járásbíróság a Pp. 140. §-ának megfelelő alkalmazásával a félnek visszaadja, illetőleg a felet a hiány pótlására felhívja; ha pedig a fél a visszaadott beadványt újból az illeték teljes összegének lerovása nélkül adja be, a beadványt a Pp. 141. §-ának megfelelő alkalmazásával visszautasítja. Az ilyen visszautasító végzés elleni felfolyamodásnak halasztó hatálya nincsen; ha azonban a felfolyamodási bíróság a visszautasító végzést megváltoztatja, és a végrehajtás alapjául