Rendeletek tára, 1935

Rendeletek - 72. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1935. évi 9.300. számú rendelete, a múzeum-, könyviár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről.

72. P.300/1935. V. K. M. sz. 233, jellegét (őskori, római, népváncjorláskori vagy földtani, őslénytani stb.), végül az ásatás megkezdésének időpontját és a tervbevett időtartamát. Ha az ásatni szándékozó a telek tulajdonosa, úgy a kéréshez mellékelni kell a tulajdonjogot igazoló hatósági bizonyítványt, ha nem tulajdonosa, az igazolt teleptulajdonosnak az ásatáshoz megadott engedélyét. (3) A közgyűjtemények országos főfelügyelője a kérelem tekintetében a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe tartozó, és az ásatás jellege szerint érdekelt közgyűjtemény, valamint az ásatás területe szerint érdekeit közgyűjtemény meghallgatása után határoz, és határozatát velük közli. (4) Nem közgyűjtemény által végzett ásatás vezetője köteles ugyanazzal a gondossággal eljárni, mint ahogy az a közgyűjtemény által végzett ásatásnál történik: nevezetesen köteles ásatásf naplót vezetni, a leleteket és leletkÖrülményeket pontosan feljegyezni, továbbá a szükséghez képest onykép- és rajzfelvételeket,, valamint szelvényvázlatokat készíteni. (5) A múzeum megjelölés használatára jogosított gyűjtemény számára a Tanács esefcenkint engedélyezhet ásatást, vagy az ásatást jog gyakorlása céljából a gyűjtemény részére szabályrendeletben ásatási területet állapíthat meg. 33. §. A Tanács közgyűjtemény ásatásához más közgyűjtemény tisztviselőjét is kiküldheti szakértő közegül. Nem közgyűjtemény által végzett ásatáshoz a közgyűjtemények országos főfelügyelője; szakértő közegül rendszerint a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe tartozó érdekelt közgyűjtemény, vagy azásatási területe szerint érdekelt közgyűjtemény képviselőjét küldi ki. 34. $. Közgyűjteménynek külföldi tudományos intézettel vagy szaktudóssal együttesen végzett ásatásához a Tanács előzeteshozzájárulását kell kérni. 35. §. (1) A T. 20—23. §-alban használt „dolog" kifejezésen az ásatás eredményeként előkerült, vagy egyébként talált és múzeumi megőrzésre alkalmas emléket kell érteni. „Rejtő dolog" kifejezésen pedig a föld, víz, épület, rom, vagy ezek bármely alkatrésze vagy tartozéka értendő, melyből az ingóság ásatás vagy találás útján előkerült. (2) A T. 20. i§-ának első bekezdésében meghatározott „tervszerű ásatás esetén kívül előkerülő dolog"-nak kell tekinteni minden »ingóságot, amely bányaműveléssel, vízszabalyozással, építkezéssel, építkezések megsemmisítésével, út- és vasútépítéssel, egyéb közmüvek létesítésével, erdei, mezei, szőlő- és gyümölcsgazdálkodással kapcsolatos, vagy egyéb hasonló munkálatok alkalmával, vagy véletlen találás eredményeként kerül elő. 36. §. (1) Ha a T. 20. §-ának első bekezdésében említett be-