Rendeletek tára, 1935

Rendeletek - 191. A m. kir. belügyminiszter 1935. évi 261.600. számú rendelete, a társadalombiztosítási tartozások egy részének kivételes elengedése körüli eljárás szabályozásáról.

191. 361.600/1935. B. M. »z. • 747 (3) A bizottság ülésére meghívottak a meghívásnak eleget tenni, el nem hárítható akadály esetében pedig magukat előre kimenteni kötelesek. A bizottság elnöke a bizottságnak az e kötelezettséget ismételten megszegő tagját ilyen esetben írásban figyelmezteti^ ennek eredménytelensége esetében pedig kimondja * tagság megszűnését, és az érdekelt hatóságokat, illetőleg testüle* tekét megkeresi más tag megválasztása, illetőleg kiküldése iránt. (4) Az üléseken a bizottság tagjain kívül — szavazati jog nélkül— az ügy előadója, a jegyzőkönyvvezető, a hátralékos, illetőleg törvényes képviselője, ezenfelül a 23. és 24. §, rendelkezései alapján meghívott személyek vesznek részt. Az ülések egyébként nem nyilvánosak. A jegyzőkönyvvezető kirendeléséről a vezérigazgató (igazgató), illetőleg a kerületi pénztár ügyvezetője gondoskodik, (5) A bizottságok határozóképességéhez az elnökön felül négy tagnak jelenléte szükséges. 23. §. (1) A hátralékost, illetőleg törvényes képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az a tárgyaláson megjelenni köteles, hacsak ebben fontos ok nem gátolja. A tárgyalást a hátralékos vagy törvényes képviselője kérelmére fontos okból el lehet halasztani a végből, hogy azon személyesen megjelenhessék. Ha a hátralékos vagy törvényes képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, és távollétében a tényállás megnyugtató módon nem tisztázható, az elengedés és részletfizetés iránti kérelmet véghatározattal el kell utasítani. Ha a hátralékos, illetőleg törvényes képviselője elháríthatatlan akadály miatt nem jelenhetett meg, az 1929. évi XXX. c. 51. §-ának szabályai szerint igazolási kérelemmel élhet. A bizottság az igazolási kérelem tárgyában jogorvoslat kizárásával határoz. (2) Ha a hátralékos ellen kényszeregyességi vagy magánegyességi eljárás van folyamatban, a tárgyalásra a vagyonfelügyelőt, illetőleg a magánegyesség létrehozására illetékes szerv (az Országos Hitehrédő Egylet, a Vidéki Kamarai Hitelvédő Egylet, Pénzintézeti Központ) képviselőjét meg lehet hívni. Meg nem jelenésük a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ha a hátralékos azt kívánja, hogy a tárgyaláson ügyvédje is résztvegyen, a bizottság ennek a kérésnek teljesítését nem tagadhatja meg, az ügyvéd jelenléte mindamellett nem menti fel a hátralékost, illetőleg törvényes képviselőjét a személyes megjelenés kötelezettsége alól. 24, §. A bizottság jogosult a hátralékostól minden olyan adatot bekívánni, mely a tényállás megállapítására alkalmas; nevezetesenjogosult a hátralékos üzleti (gazdasági) könyveinek és vagyoni állapotát feltüntető feljegyzéseinek megvizsgálására is, és ebből a célból hites könyvszakértőt is akalmazhat, aki a tárgyaláson résztvesz. A könyvszakértOneJc ^ hátralékos tercre nieg-