Rendeletek tára, 1935

Rendeletek - 191. A m. kir. belügyminiszter 1935. évi 261.600. számú rendelete, a társadalombiztosítási tartozások egy részének kivételes elengedése körüli eljárás szabályozásáról.

. 742 191. 261.600/1935. B. M. sz. kint, illetőleg a nevezett testületektől adatokat kér" a végből, hogy a hátralékos anyagi helyzetéről, és a tartozáselengedéshez fűződő gazdasági érdekek jelentőségéről lehetőleg ez úton is meggyőződhessék; 6. a bizottság ülésén a hátralékos viszonyait a bemutatott bizonyítékok, az 1. pontban említett kimutatás, a 2—4. pontban említett adatok és a tudomására jutott más körülmények felhasználásával kimerítően ismerteti, mindezek nyomán a kérelem tárgyában érdemi javaslatot tesz, vagy amennyiben a tényállást könyvszakértő alkalmazása nélkül tisztázhatónak nem találta, könyvszakértő kirendelését javasolja. (3) Előadó csak olyan fogalmazási vagy középfokú biztosítási tisztviselő lehet, aki a járulékügyek intézésében megfelelő gyakorlattal, és kellő jártassággal rendelkezik. Vidéki kerületi pénztáraknál (kirendeltségeknél) az 5.000 pengőt meghaladó hátralékok ügyében az előadó rendszerint az illető kerületi pénztár ügyvezetője (a kirendeltség vezetője). Nem lehet előadó az a tisztviselő, aki ellen a bizottság tagjait kizáró okok fennforognak. (4) Az előadót az intézet vezérigazgatója (igazgatója), illetőleg a kerületi pénztár ügyvezetője (a kirendeltség vezetője) jelöli ki, aki az esetleges kizárás tárgyában is határoz. A vidéki kerületi pénztáraknál (kirendeltségeknél) az 5.000 pengőt meghaladó hátralékok ügyében eljáró előadó a (2) bekezdés 6. pontjában említett előadói javaslatot írásban teszi meg, és az Intézet központjához felterjeszti. Ez utóbbi esetben az Országos Társadalombiztosító Intézet vezérigazgatója az Intézet központi tisztviselői közül az ügy számára újabb előadót jelöl ki, aki az iratok áttanulmányozása és esetleg szükségessé vált kiegészítése után az előadói teendőket a továbbiakban ellátja. 12. §, (1) Az elengedés és a részletfizetési kedvezmény tárgyában öt-öt tagú bizottságok döntenek. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnél egy központi (az alábbiakban röviden: I.), és annyi kerületi (az alábbiakban röviden: II.) bizottság működik, ahány kerületi pénztára az Intézetnek van. Az I. bizottság az 5.000 pengő összeget meghaladó, a II. bizottság pedig az ezt az összeget meg nem haladó hátralékok tárgyában határoz. Az 5.000 pengős értékhatárt az 1935. évi június hó 30-án tényleg fennállott és a hátralékost terhelő tőke- és késedelmi pótléktartozások együttes összege szerint kell érteni. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél és a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézetnél a hátralékok összegére vonatkozó ugyanilyen megkülönböztetés szerinti hatáskörrel két-két (I. és II.) bizottság működik. (2) Valamely biztosító intézetnél más biztosító intézet javára előírt és nyilvántartott társadalombiztosítási tartozás elengedése tárgyában az előíró és nyilvántartó intézetnél alakított bizottsá-