Rendeletek tára, 1935

Rendeletek - 46. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1935. évi 103.210/1934. számú rendelete, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye némely megyei városában és községében az ebek veszettség elleni kötelező oltásáról.

112 46. 103.210/1934. F. M. sz. Tömeges alitás esetén a helyhatósága állatorvoson kívül a járási (városi) an. kk. állatorvos ás megbízható az oltással, mely esetben ez az utóbbi vezeti az oltást. Az oltáshoz szükséges mennyiségű oltóanyagot, az oltás végzésével, illetőleg vezetésével megbízott állatorvos rendeli meg az elsőfokú állategészségügy rendőri hatóság számlájára, ügyelvén arra, hogy a megrendelés jó előre, de meghatározott napra vagy napokra történjék, amert az oltóanyag könnyen romlik, és ennélfogva hosszú ideig nem tartható el. A megrendelésikor a megrendelő Lap egyik példányát az elsőfokú állategészségügyrendőri hatósághoz be kell terjeszteni. 6. §. Az oltóállatorvos a veszettség elleni oltáskor köteles figyelmeztetni az oltott eb hirtokasiát, bogy az oltás nem 'biztosít iTűinden esetben tökéletes védelmet, és az oltás révén szerzett védelem is legfeljebb csak egy éviig tart, ennélfogva az ebtartási szabályokat az oltott ebre vonatkozólag tovább is pontosan be kell tartania, és az oltott ében netalán észlelt veszettségre utaló tünetet az 1928 : XIX. te. 40. §-a, illetőleg a 100.000/1932. F. M. sz. rendelet 193. §-a érteim ében azonnali be kell jelentenie a helyi állategészségügyi hatóságnál. Ugyanekkor az oltóáliktorvos köteles felhívni az oltott eb birtokosát, hogy az oltást követő időben ebének az oltással összefüggésben állónak látszó, de az előbbi bekezdésben említettől eltérő minden megbetegedését azonnal közölje vele. Az oltóállatorvos az esetet megvizsgálja, és (megállapításait késedelem nélkül bejelenti a helyhatóságii (városi, községi, kör-) állatorvosnak, aki az ilyen jelentéseket, és a saját észleléseit feljegyzi, és azokból az év végén a járási (városi) m. kir. állatorvos útján a törvényhatósági an. kár. állatorvoshoz, ez utóbbi pedig hozzám tesz összefoiglalt jelentést. 7. §. Az oltásból felmerülő költségek, nevezetesen az oltóanyag önköltségi ára, és az oltóállatorvos díjai az oltott eb birtokosát térbelik. Az oltóállatorvos az oltásért a törvényhatóság által szabályrendeletben megállapított magángyakorlati díjszabás szerinti díjakat igényelheti. Az oltásból felmer ülő költségek az 1928 : XIX. te. 87. ,§-ának 7. pontja értelmiéiben a befolyt ebadóból rendelkezésre álló fedezet mérvéhez képest az arra rászoruló ebbártokosok kívánságára lehetőleg egészen megtérítendők. 8. §. A 4. §. alapján hatósági rendeletre foganatosított oltás befejeztével az oltást végző, illetőleg az azt vezető állatorvos az elsőfokú áilategészségiüigyrendőiri hatósághoz bejelenti, hogy kinek hány ebe oltatott, és hány adag oltóanyag használtatott fel, egyúttal pedig csatolja az oltási díjakról szóló költségjegyzékét.