Rendeletek tára, 1934
Rendeletek - 11. A m. kir. minisztérium 1934. évi 1.630. M. E. számú rendelete, az ellátásban részesülő közszolgálati alkalmazottak és özvegyek, valamint a honvédség, határőrség, folyamőrség és csendőrség ellátásban részesülő tagjai, továbbá a felsorolt csoportokhoz tartozó özvegyek lakáspénzének (lakbérének) újabb szabályozásáról.
40 11. 1.630/1934. M. E. sz. kimutatások, a m. kir. rendőrség őrszemélyzetére nézve pedig a 6—10. számú kimutatások tüntetik fel. (2) Az oly nyugdíjasnál, illetőleg özvegynél, aki, illetőleg akinek férje a tényleges szolgálat tartama alatt nem tartozott állami rendszerű fizetési osztályba (csoportba stb.), a jelen rendelet szerint járó lakáspénz összege szempontjából azt az állami rendszerű fizetési osztályt (csoportot stb.) kell figyelembe venni, amely állami rendszerű fizetési osztály (csoport stb.) szerint a lakáspénze eddig megállapítva volt. 9. §. (1) Az oly nyugdíjasnak vagy oly özvegynek (elvált nőnek), akinek lakáspénze az I.— V. lakáspénzosztályok szerint állapíttatott meg, ha engedélyt nyert arra, hogy ellátását külföldön tartózkodásának ideje alatt is megtarthassa, — tekintet nélkül külföldi tartózkodásának helyére — csak az V. lakáspénzosztály szerint járó lakáspénzre van igénye. A jelen rendelet 3. és 4. §-ában a lakáspénzek mértékére vonatkozó rendelkezéseket a jelen bekezdésben említett egyéneket megillető lakáspénzek öszszegének megállapításánál is alkalmazni kell. (2) Ha a külföldön tartózkodó nyugdíjas vagy özvegy Magyarország területére visszaköltözik és hitelt érdemlően igazolja, hogy itt állandóan letelepedett, kérelmére a lakáspénzt a kérelem előterjesztését követő lakbérévnegyed első napjától kezdve ismét annak a lakáspénzosztálynak megfelelően kell megállapítani, amely lakáspénzosztály szerint járó lakáspénzben külföldre távozása előtt mint nyugdíjas (özvegy) részesült, vagy amely lakáspénzosztály szerinti lakáspénzre igénye lett volna, ha nem tartózkodott volna külföldön, illetőleg, amely lakáspénzosztály szerint a lakáspénz mint nyugdíjas (özvegy) részére az 1923. évi május hó 1-én megállapíttatott. 10. §. (1) Az ellátásban részesülő alkalmazott (nőalkalmazott) vagy özvegy (elvált nő) csak egy jogcímen kaphat lakáspénzt. Ha az alkalmazottnak (nőalkalmazottnak) vagy az özvegynek (elvált nőnek) többféle jogcímen van lakáspénzre igénye, részér© csak a magasabb összegű lakáspénzt lehet fizetni, és a kisebb összegű lakáspénz fizetését be kell szüntetni. (2) Ha a nyugdíjasnak a vek közös háztartásban élő és tényleges szolgálatban álló vagy nyugdíjas házastársa is részesül az államtól vagy az ellátás szempontjából az állammal viszonosságban álló intézménytől (nyugdíjintézettől stb.) lakáspénzben (lakbérben, természetbeni lakásban), a részükre járó, illetőleg megállapítható lakáspénzek közül csak a magasabb összegű lakáspénzt lehet teljes összegében fizetni, a kisebb összegű lakáspénznek pedig csak 50%-a jár. Természetbeni lakás esetén a lakáspénzben részesülő házastárs lakáspénzét kell a kisebb összegű