Rendeletek tára, 1933
Rendeletek - 1. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1932. évi 99.000. számú rendelete, az állategészségügyről szóló 1928 : XIX. tc. életbeléptetéséről.
4 1. 99.000/1932. F. M. sz. e rendelkezések végrehajtása iránt szükséges intézkedéseket mielőbb, de minden esetre még oly időben tegye meg, hogy azok a legközelebbi adóév első napján már végrehajthatók legyenek; másrészt felhív om a törvényhatóság figyelmét, hogy a törvényneKaz~i~ rendelkezése, mely szerint az ebadóalap jövedelme csak állategészségügyi vagy állattenyésztési dologi kiadásokra fordítható, nem zárja ki azt, hogy ne részesíthetné a jövőben is támogatásban azokat a gazdasági egyesületeket és társulatokat, amelyek az állategészségügy és állattenyésztés szolgálatában állanak, de tartozik felügyelni arra, hogy ezek a nekik juttatott támogatást valóban csak az említett célok dologi kiadásaira fordítsak. 4. A törvény 39. §-ának 2. pontja, és ennek alapján a végrehajtási rendelet 140. §-a arra kötelezi a tejtermeléssel üzletszerűen foglalkozókat, hogy e tevékenységüket, tejelő állataik, valamint az azokkal együtt tartott hasított körmű állataik számának megjelölésével, a helyi állategészségügyi hatóságnál jelentsék be, hogy ennek alapján állataik egészségi állapota — díjtalanul — állandó állatorvosi felügyelet alá helyeztessék. Minthogy e rendelkezés mielőbbi végrehajtását állategészségügyi érdekeken felül még igen fontos közegészségügyi érdekek is sürgetik, amennyiben <e rendelkezés hivatva van az emberi egészségre ártalmas tejnek forgalombahozatalát lényegesen gátolni: felhívom a törvényhatóságot, hogy e rendelkezést a törvényhatóság területén a legszélesebb körben azzal hirdettesse ki, hogy a bejelentésre kötelezettek e kötelezettségüknek a törvény életbeléptetését követő egy hónapon belül okvetlenül tegyenek eleget. 5. A törvény 39. §-ának 8. pontja, s ennek alapján a végrehajtási rendelet 148. §-a kötelességévé teszi az elsőfokú állategészségügyrendőri hatóságoknak, hogy azokat a közlegelőket (erdőket) vagy közös legeltetésre használt legelő- (erdő-) területeket, ahol az előzőleg ott legelt állatállományban a lépfene vagy a sercegő üszök három éven belül, kimutathatólag a legelő (erdő) fertőzöttsége következtében ismételten megállapíttatott, lépfenével, illetőleg sercegő üszökkel fertőzöttnek nyilvánítsak, feltéve, hogy az illető legelőt (erdőt) időközben akár a fertőzött hely kirekesztésével, akár lecsapolás, alagcsövezés vagy más úton nem tették vészmentessé; továbbá, hogy az ilyen fertőzöttnek nyilvánított legelőkre kihajtandó állatokat még a kihajtós előtt lépfene, illetőleg sercegő üszök ellen hatósági úton beolttassák, ha az állatok birtokosai erre önként nem vállalkoznak; végül, hogy a hatósági rendeletre történt oltás következtében netalán elhulr lőtt állatokért az érdekelt birtokosok részére teljes állami kártalanítást állapítsanak meg, ha a kártalanítást kizáró okok nem forognak fenn. Minthogy az utóbb említett rendelkezés következtében az államkincstárra esetleg súlyos terhek hárulhatnak,