Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 374. A m. kir. honvédelmi miniszter 1933. évi 9.300 eln. számú körrendelete, a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933: VII. törvénycikk végrehajtási utasításának kiadásáról.

259$ 374. 9.300/1933. H. M. ein. sz, meneteléig tarthat, a másik ellenben, — ha igény jogosultságát sza­bályszerűen megállapították, — újból a teljes összeget kapja. Az elvált nő járadékrésze, ha igényjogosult özvegy is van, nem lehet több a részére esetleg megítélt tartásdíjnál. Ha a tartásdíj keve­sebb az Özvegyi járadék felénél, a többlet is az özvegyet illeti. Ha a két nő közül egyik férjhezmegy és kelengyesegélyt igényel, an­nak összege csak a reá eső havi özvegyi járadékrész harminchat­szorosa lehet. Ha az ellátásban részesülő két nő közül egyik a saját járandóságának harminchatszorosát kelengyesegély- vagy járadék­megváltás alakjában megkapta, a másik nő ellátási igénye csak a fennmaradó és őt illető járadékrészlet erejéig állhat fenn. 132. Változások a hadiárva jogviszonyaiban (Hrt. 17. §. 1. bek.). Azok a változások, melyek a szülők személyi és családi vi­szonyaiban előfordulhatnak, a Hrt. 2. §., illetőleg 17. §-a értelmé­ben a hadiárva ellátását következőleg befolyásolják: a) ha az apa a Hrt. 2. §. B/a, b), vagy c) pontjában megha­tározott körülmények között meghal, és özvegyet hagy hátra, en­nek életbenléte alatt a hadiözvegyi igény megállapítása esetében áz ellátásra jogosult gyermek a Hrt. 3. §. 6. bekezdés A/j, B/j és C/j pontjában meghatározott árva járadékot (alábbiakban rövi­den: „félárvajáradékot") kapja. Ugyanezt kapja a gyermek any­jának életében nem léte esetében is, ha az újból megnősült apát á második feleség (mostohaanyja) túlé'i, sőt akkor is, ha ez az özvegy újból férjhezmegy, mindaddig, míg bármelyik mostoha­szülő életben van, feltéve, hogy a mostohaszülő a hadiárvát tény­leg eltartja; b) ha az apa a Hrt. 2. §. B/a, b) vagy c) pontjában megha­tározott körülmények között meghal, és utána özvegy nem ma­rad (tehát a hadiárvát tényleg eltartó második feleség sem), ak­kor az apa hadiszolgálatának megszűnésétől számított két év el­teltéig kötött házasságából született gyermekek részére a Hrt. 3. §. 6. bek. A/k, B/k, C/k pontjában meghatározott szülőtlen árva­járadékot kell megállapítani; c) ha a hadi Özvegyi ellátásra jogosult anya meghal, a hadi­árvát az anya halálát követő hó 1-től az addigi félárva-járadék helyett szülőtlen hadiárva járadék illeti meg (Hrt. 17. §. 2. bek.); ugyanilyen ellátást kaphat — egyéb törvényes feltételek fenn­állása esetében — a szülőtlenné vált hadiárva akkor is, ha elhunyt apja a hadiözvegyii ellátást, amelyre egyébként jogosult lett volna, kizárólag a Hrt. 6. ! §. 1. bek. g) pontjában meghatározott okból nem kapta; d) ha a hadiözvegy-anya járadékmegváltásban részesül (Hrt. 9. §. 1. bek.), hadiárva-gyermeke is végleg elveszti árva járadékra

Next

/
Oldalképek
Tartalom