Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 319. A Kormányzó úr Ő Főméltóságának 1933. évi október hó 31-én kelt legm. elhatározásával jóváhagyott és megerősített törvényei a magyarországi református egyháznak.

319. 7.100/1933. V. K. M. 2461 akkor is, ha javadalommal van egybekötve, az egyházíközségnek minden olyan tagja, aki arra az egyházi, törvény értelmében vá­lasztható, elfogadni, és legalább egy éven át viselni köteles. A tisztség viselése alól azonban fel kell menteni azt, aki előre­haladott koránál, állandó betegeskedésénél, vagy a megélhetésért végzett munkája nagyságánál fogva a szolgálatot megfelelően el­látni nem képes, továbbá, aki katona, vagy az egyházközségi fel­adatok végzését lehetetlenné tevő nagymértékű más egyházi vagy polgári, közszolgálatot teljesít. A felmentést a presbitériumtól kell kérni, és ennek a felmen­tést megtagadó határozata elleni az egyházmegyei közgyűlés­hez lehet fellebbezni, amely végérvényesen határoz. Ha a felmentést kérő a felmentést nem kapja meg, köteles vagy az egyházközségi tisztséget, illetőleg megbízást betölteni, és az azzal járó feladatokat híven teljesíteni, vagy felmentési díjat fizetni. A felmentési díj mértékét egyházmegyei szabályrendelet állapítja meg. ' , A) A lelkipásztor és más lelkészek. 37. §. A lelkipásztornak a lelkészekre általában megállapított szabályok (II. te. 1—22. §§.) pontos megtartása mellett kötelességei: B) ellátja az istentiszteletet, általában végzi az egyházi szer­tartásokat, és azok pontos és az egyház szabályainak mindenben megfelelő teljesítéséért felelős; ilyen szolgálatot az egyházközség területén bárki más csak a lelkipásztortól nyert felhatalmazás vagy engedelem alapján teljesíthet, kivéve, ha az egyházközség: vagy tagjai békéje érdekében az esperes ad erre utasítást, amelyet azon­ban a lelkipásztorral a szolgálat megkezdése előtt közölnie kell; b) teljesíti az egyházközséghez tartozó hívek lelkigondozását, e végből az egyházközség tagjait, különösen pedig az elhagyatott szegényeket és betegeket rendszeresen látogatja; a házasságra lé­pőket erkölcsi tanításban részesíti; a vegyes házasságra lépőknél ügyel arra, hogy a református fél az egyházhoz hű maradjon, annak irányában kötelességét teljesítse, gyermekei vallását illetően az egy­házra káros megegyezést ne kössön, és sem a házasságkötés alkalmá­val, sem a házasság tartama alatt hitéhez és egyházához ragaszkodá­sáért zaklatást ne szenvedjen; a visszás házasfeleket békíti; lelki vígasztalásban részesíti a foglyokat és halálraítélteket; a vallásvál­toztatók irányában az országos törvényben megszabott feladatokat végzi, és ezzel kapcsolatban a református egyházat elhagyni kívá­nót a vallás könnyelmű változtatásának vagy elhagyásának káros következéseire komolyan inti, az egyházba belépni kívánót pedig az egyház hittételeivel és fegyelmii szabályaival alaposan megis­merteti; általában az egyházépítő és egyháztársadalmi munka min­den ágát végzi;

Next

/
Oldalképek
Tartalom