Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 208. A m. kir. pénzügyminiszter 1933. évi 41.500 számú rendelete, a jövedelem- és vagyonadóról szóló 500/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás, és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 50.000/1927. P. Ü. M. számú utasitás kiegészítéséről.

208. 41.500/1933. P. Ü. M. sz. 1873kell felvenni, amelyet — a forgalmi árak alakulása szerint — a pénzügyminiszter rendelettel évről-évre megállapít. (2) Az előző bekezdés 1. pontjában említett vételár nem vehető fel adóalapul, ha a 2. pontban említett átlagos forgalmi értéknél is lényegesen alacsonyabb. (3) A mezőgazdasági ingatlanok földértékétől külön becsülendő meg a mezőgazdasági ingó (élő és holt leltári) vagyonban fekvő üzemi tőke, mert az ingatlannal együtt csakis az ingatlan alkotórészének tekintendő üzemi tőkék (gazdasági épületek, cselédházak stb.) értékelhetők. Ingó üzemi tőke különösen az állatállomány, a nem értékesített teriménykészlet, és az üzem folytatásához szükséges holt gazdasági felszerelés (gépek, gazdasági eszközök stb.). Ezeket a vagyontárgyakat az adóévet megelőző naptári év végén, illetőleg a naptári évben lejárt gazdasági (üzleti) év végén mutatkozó piaci árak szerint kell értékelni. Ha erről az üzemi tőkéről a bevallás vagy az összeírás részletes adatokat nem" tartalmaz, a pénzügyminiszternek az ingatlanok forgailmi értékének a megállapítása tárgyában évenkint kiadandó rendelete értelmében kell az üzemi tőkét felvenni. (4) Ha az előző (3) bekezdésben említett ingó üzemi tőkék, valamint az ingatlannal együtt értékelendő alkotórészek, illetőleg, tartozékok olyan mezőgazdasági ipar üzemi céljaira használtatnak, amely a kereseti adóról szóló H. ö. 4. §-a szerint általános kereseti adó alá esik, akkor az ingó és ingatlan üzemi tőke ér tékelésére a 38. §-ban megállapított szabályok az irányadók. (5) A mezőgazdasági ingatlanok értékelése akár az (1) bekezdés 1. pontjában, akár a 2. pontjában említett módon történik, az értékelés előtt megállapítandó, hogy az adózó mezőgazdasági használatra rendelt ingatlana hol (mely község vagy községek határaiban) fekszik, hány katasztrális holdból és négyszögből áll, hogy birtokművelési ágak szerint hogyan oszlik meg, és mely osztályokba volt sorozva, hogy mennyi annak a kataszteri tiszta jövedelme, és mely jogok kapcsolatosak vele. (6) Megjegyzendő azonban, hogy egyazon birtokosnak egy gazdasági egységet alkotó egész birtokát egyben, és nem parcellák szerint kell értékelni. Kiveendők azonban az egy gazdasági egységet képező birtokokból is, és mindig mint külön egységek értékelendők a kertek (komlóskertek, gyümölcsöskertek, virágosés zöldségkertek), és a szőlők. Külön-külön értékelendők tehát egyrészt az egy gazdasági egységet alkotó kertek, másrészt az egy gazdasági egységet alkotó szőlők, és végül az egy gazdasági egységet alkotó egyéb (kerteket és szőlőket magában nem foglaló) mezőgazdasági birtokok. Azt, hogy a kertek, szőlők, rétek és legelők értéke a szántóföld értékéhez viszonyítva miJMagy. Rend. Tára 1933. V—VI. 11^