Rendeletek tára, 1932
Rendeletek - 51. A m. kir. belügyminiszter 1932. évi 911. kih. számú körrendelete, kihágási ügyekben ismeretlen helyen távollevő terheltek tartózkodásának kipuhatolásáról.
10» 51. 911/1932. B. M. kih. sz. az eljárás sem, sőt ez az eljáró rendőri büntetőbírónak kötelessége is, hogy a rendelkezésére álló adatok yagy gyanúokokra támaszkodva, figyelőlap kiállítását a születési és tartózkodási helyek minden egyes rendőrhatóságánál elrendelje, vagy a terheltek tartózkodási helyének megállapítását megkeresés útján kérje, illetőleg saját közegeinek kiküldésével ellenőriztesse. Hogy mely esetben lehet a kihágás miatt elítélt személyi adatait közzétenni, azt a Rbsz. 223. §. utolsó bekezdése határozza meg. E szakasz szerint ugyanis, ha a jogerősen elítélt ismeretiem helyen tartózkodik, megszökött vagy elrejtőzött, az elzárásbüntetés végrehajtása végett az elítélt tartózkodóhelyének kipuhatolása iránt kell intézkedni. Ebből a célból a rendőri büntetőbíróság az elítélt személyi adatainál — az elítélés alapjául szolgáló kihágásnak és a kiszabott elzárásbüntetésnek, illetőleg a kiszabott pénzbüntetést helyettesítő elzárásbüntetésnek megjelölésével — a hatóságokhoz intézett felhívást is tehet közzé az iránt, hogy az elítélt feltalálása esetében tartózkodóhelye felől értesítsék a felhívást kibocsátó rendőri büntetőbíróságot, az elítéltet pedig, ha szökésétől kell tartani, és személyazonossága iránt kétség nincs, tartóztassák le. E rendelkezés olyképpen értelmezendő, hogy a rendőri büntető eljárásban ily felhívás közzétételének csak akkor van helye, ha a rendőri büntetőbíróság elítéltet kihágás miatt jogerősen elzárással, mint főbüntetéssel, vagy pedig akár fő-, akár mellékbüntetésképpen kihágás miatt jogerősen pénzbüntetéssel büntette, és a Rbsz. 229. §-a szerint a behajthatatlan pénzbüntetésnek elzárásbüntetésre változtatása tárgyában az elsőfokú rendőri büntetőbíróság már alakszerű jogerős végzést hozott, melyet előzőleg az elítéltnek — jogorvoslati jogára való figyelmeztetés mellett — kikézbesített. » Az elítélten behajthatatlan pénzbüntetésnek elzárásbüntetésre változtatása tárgyában hozott — felfolyamodással is megtámadható — alakszerű határozatnak ugyanis a további eljárás módozatait tekintve az a hatálya, mintha a behajthatatlan pénzbüntetésre ítéltet már eredetileg elzárásbüntetésre ítélték volna. Éppen ezért, ha olyan elítéltről van szó, aki a * behajthatatlan pénzbüntetésének rendőri bírói határozatban elzárásbüntetésre történt átváltoztatása esetén ismeretlen helyen tartózkodik, megszökött, vagy elrejtőzött: az ily elítélt ellen a személyleírásának közzététele ugyanúgy elrendelhető, mintha eredetileg elzárásbüntetésre ítélték volna. Az eljárása jogszabálynak ily értelmű — szigorúbb — magyarázata természetesen nem jelentheti a szerzett jog elvének csorbítását. Ha tehát a pénzbüntetésre elítélt kézrekerül, és a pénz-