Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 413. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 167.616. számú rendelete, a vasúton szállított bor-, bormust-, gyümölcsbor- és sörszállítmányok mennyiségének űrmérték szerint való kitüntetése iránt 13.703/1892. sz. a. kiadott „Szabályrendelet" kiegészítéséről. - 414. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú körrendelete, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. törvénycikk végrehajtási rendéletéről.

414. 163.400/1932 K. M. sz. 1249 seti adóalapjuk 150 pengőn felül van, de 200 pengőt meg nein haladj a IV. (és így tovább) díjtétel alá kell sorozni, és ezen besorozásnak megfelelően kell mindegyikükre évről-évre a tagsági díjat kivetni". //. lehetőség: Az ipartestület a segédek számát fogadja eí ä tagsági díjak kivetésének alapjául. Ebben az esetben az alapszabályokba a követ/kező rendelkezést lehet felvenni: „Az ipartestületi tagokat az ipartestület működésének területén folytatott iparukban foglalkoztatott alkalmazottak számának alapulvételével kell a második bekezdésben megállapított díjtételek közül a megfelelő alá sorozni olyképpen, hogy azokat, akik segéd nélkül dolgoznak, az L, azokat, akik 1—2 segéddel dolgoznak, a IL, azokat, akik 3—4 segéddel dolgoznak, a III., azokat, akik 4—5 segéddel dolgoznak, a IV. (és így tovább) díjtétel alá kell sorozni, és ezen besorozásnak megfelelően kell mindegyikükre évről-évre a tagsági díjat kivetni. Az alkalmazottak számbavételénél két tanonc egy segédnek számít". ///. lehetőség: Az ipartestület az iparüzlet becslés útján megállapított jövedelmezőségét fogadja el a tagsági díjak kivetésének alapjául. Ez a megoldás a kisebb ipartestületeknél jöhet figyelembe, ahol az elöljáróság a tagok iparüzletének jövedelmezőségéről eléggé tájékozva van. Ebben az esetben az alapszabályokba a következő rendelkezését lehet felvenni: „Az ipartestületi tagokat az ipartestület működésének területén folytatott iparuk jövedelmezőségének alapulvételével kell a második bekezdésben megállapított díjtételek közül a megfelelő alá sorozni, és ezen besorozásnak megfelelően kell mindegyikükre évről-évre tagsági díjat kivetni. A tagok iparüzléteinek jövedelmezőségét az elöljáróságnak a rendelkezésre álló összes adatok számbavételével a legnagyobb gondossággal kell megállapítania". IV. lehetőség. Az ipartestület négy vagy több fokozatú alapdíjat állapít meg, és ezen felül megfelelően emelkedő négy vagy több fokozatú pótdíjat szed akár a segédek számának, akár más körülmények (1. a végrehajtási rendelet 10. §-át) figyelembevételével. Ebben az esetben az alapszabályokba a következő rendelkezést lehet felvenni: „Az ipartestületi tagokat az ipartestület működésének területén folytatott iparuk jövedelmezőségének alapulvételével kell a második bekezdésben megállapított alapdíj tételek közül a megfelelő alá sorozni. Ezen az alapdíjon felül az ipartestületi tagok mindegyikének még megfelelően emelkedő pótdíjat is kell fizetni. A pótdíjak a következők: I. fokozat II. fokozat stb. A pótdíjat .az alkalmazottak számának (esetleg más körülményeknek) figyelembevételével olyképpen kell kivetni, hogy azok az iparosok, akik segéd nélkül dolgoznak, az I. fokö-