Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 413. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 167.616. számú rendelete, a vasúton szállított bor-, bormust-, gyümölcsbor- és sörszállítmányok mennyiségének űrmérték szerint való kitüntetése iránt 13.703/1892. sz. a. kiadott „Szabályrendelet" kiegészítéséről. - 414. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú körrendelete, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. törvénycikk végrehajtási rendéletéről.

414. 163.400/1932 K. M. sz. 1235 ipartestület székhelyén kívül csak a felügyelő hatóság hozzájárulása vagy rendelkezése esetében járhatnak el. Az ipartestület feloszlatása, 29. §. A kényszertársulás elvéből folyik, hogy az ipartestület közgyűlése az ipartestület feloszlását nem mondhatja ki. Viszont kézenfekvő, hogy az olyan ipartestületet, amely önmagáról megállapítja, hogy a reábízott feladatokat ellátni nem tudja, nem lehet arra kényszeríteni, hogy ennek ellenére tovább működjék, hanem lehetővé kell tenni, hogy feloszlatását kérhesse, s a kérelemnek, amennyiben megokoltnak bizonyult, helyt kell adni. De ezenfelül módot kell nyújtani arra is^ hogy azokban az esetekben, amelyekben hivatalból nyer megállapítást, hogy valamely ipartestület kötelességeinek megfelelni nem tud, a kereskedelemügyi miniszter az ilyen ipartestületet kérelme nélkül is feloszlathassa. Az ipartestület feloszlatásával kapcsolatosan tagjait természetesen más ipartestületbe, esetleg több ipartestületbe kell beutalni. ' Az ilyen beutalás előtt a törvény 36. §-a az érdekelt ipartestületeknek és az illető kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatását írja elő, de a beutalást nem teszi az érdekelt ipartestületek hozzájárulásától függővé. IL Fejezet. Az ipartestületek országos központja. A központ feladatai. 30. §. A központ részére a törvény 37. §-a oly széles feladatkört jelöl ki, hogy annak komoly ellátása nagy munkát fog igényelni, és messzemenő fejlődési lehetőségeket érhet el. Ezeknek a feladatoknak ellátása nem igényel nagy személyzetet, hanem a központ önkormányzati szerveinek mennél teljesebb bevonását. Ehhez képest a központ igazgatásának a legegyszerűbbnek kell lennie. A központ igazgatási költségei tekintetében a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni abból a célból, hogy az állam és a kereskedelmi és iparkamarák évi hozzájárulásának, valamint a tagdíjakból eredő bevételeknek mennél nagyobb hányada a kézművesiparosság gazdasági helyzetének és jólétének emelésére szolgáló intézmények létesítésére, fenntartására s az ipartestületek ily irányú működésének támogatására legyen fordítható. Az állam és a kereskedelmi és iparkamarák hozzájárulása és a tagsági dijak. 31. §. A központ fenntartásának terheit nem lehet egészükben az iparosságra hárítani. Ezért választotta a törvény 39. §-p