Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 413. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 167.616. számú rendelete, a vasúton szállított bor-, bormust-, gyümölcsbor- és sörszállítmányok mennyiségének űrmérték szerint való kitüntetése iránt 13.703/1892. sz. a. kiadott „Szabályrendelet" kiegészítéséről. - 414. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú körrendelete, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. törvénycikk végrehajtási rendéletéről.

414. 163.400/1932 K. M. sz. 1219 ha az alakuló közgyűlés az ipartestület elnökét, alelnökét és elöljáróságának tagjait bárminő okból nem választaná meg. Az eljáró iparhatóság ebben az esetben is haladéktalanul jelentést köteles tenni a kereskedelemügyi .miniszternek, akii felhatalmazhatja, hogy az elnököt, alelnököt és az elöljáróság tagjait a kereskedelmi és iparkamara meghallgatásával az ipartestület tagjai sorából kinevezhesse. Az említett kinevezésnek hatálya azonban csak addig tart, amíg az ipartestület közgyűlése a választásokat nem foganatosítja. Ezen felül a szakasz az iparhatóság által kinevezett elöljáróságnak kötelességévé teszi, hogy kinevezésétől számított hatvan napon belül az elnök, alelnök és az eloljárósági tagok megválasztása céljából az ipartestületi közgyűlést összehívja. Az eljáró iparhatóságnak az alakuló közgyűlés összehívásával és megtartásával kapcsolatos összes intézkedései ellen, ideértve az ipartestület elnökének, alelnökének és eloljárósági tagjainak kinevezésére vonatkozó intézkedését is, fellebbezésnek van helye a másodfokú iparhatósághoz, Budapest székesfőváros területén a kereskedelemügyi miniszterhez. A fellebbezést az eljáró iparhatóságnál kell benyújtani. Az ipartestület feladatai 7. §. Az ipartestületek feladatait a törvény 7. §-a sorolja fel. Ebből a felsorolásból kitűnően, a törvény széles munkateret biztosít az ipartestületeknek, és megadja nekik a módot arra, hogy a fennforgó reális lehetőségek' korlátain belül tagjaik mindennemű gazdasági érdekeit felkarolhassák és hatékonyan szolgálhassák. ' A törvény abból indul ki, hogy az ipartestületek tevékenységét tagjaik gazdasági érdekeinek szolgálatára kell terelni, ezen a téren kell tőlük olyan tevékenységet kívánni, amelyre nem csak vitathatatlan szükség van, hanem amelyből egyszersmind előnyök származhatnak iparosságunkra és általa gazdasági életünkre is. A felsorolás olyan keretek között mozog, hogy azokon belül sokoldalú tevékenységre nyilik lehetőség. Teljesen az ipartestületektől fog függni, hogy ezeket a kereteiket minő mértékben tudják majd közhasznú munkával kitölteni. Az ipari törvényeink által az ipartestületek munkakörébe utalt hatósági teendőket a törvény onnan nem vonja el, de ezt a munkakört nem is tágítja. A 7. §. utolsó bekezdése az ipartestületek kötelességévé teszi, hogy a hatóságok felhívásait, valamint a kereskedelmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos központjának megkereséseit elintézzék, önként értetődik, hogy a hatóságoknak, a kereskedelmi és iparkamaráknak, valamint az ipartestületek orszá-