Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 413. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 167.616. számú rendelete, a vasúton szállított bor-, bormust-, gyümölcsbor- és sörszállítmányok mennyiségének űrmérték szerint való kitüntetése iránt 13.703/1892. sz. a. kiadott „Szabályrendelet" kiegészítéséről. - 414. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú körrendelete, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. törvénycikk végrehajtási rendéletéről.

1216 414. 163.400/1932 K. M. sz. két vagy több elsőfokú iparhatóság hatásköre alá tartozó község területét egy ipartestület működésének területéhez csatolja. Ezt a lehetőséget a törvény célzatának megfelelően csak kivételesen, helytálló okok fennforgása esetében fogom igénybevenni. 2. §. Abból .a célból, hogy az ipartestületek életképességének anyagi feltételeit a legkisebb taglétszám megfelelő megállapításával is biztosítsa, a törvény 2. §-a a vidéki ipartestületek taglétszámának alsó határát, az 1884. évi ipartörvényben megállapított száz taggal szemben, kétszáz tagban állapítja meg. Ezt a követelményt azonban a törvény nem kívánja egészen mereven érvényesíteni és ezért lehetővé teszi, hogy a kereskedelemügyi miniszter az elsőfokú iparhatóság előterjesztésére, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az iprtestületek országos központjának meghallgatása után, kétszáznál kevesebb tagú ipartestület alakítását is megengedhesse, ha az ipartestület fenntartásához szükséges anyagi eszközöket biztosítottaknak látja. Budapest székesfőváros területén jövőben is iparágak vagy iparcsoportok szerint kell az ipartestületeket alakítani. Ezen szakmaszerinti ipartestületek taglétszámának alsó határát a szakasz harmadik bekezdése az 1884. évi ipartörvénnyel megegyezően száz tagban állapítja meg, azzal a továbbmenő korlátozással, hogy száznál kevesebb tagú ipartestület létesítésének megengedésére nem nyújt lehetőséget. Ezeknél az ipartestületeknél a kötelékükből való kiválás alapjául a törvény rendelkezései szerint kizárólag csak áthidalhatatlan gazdasági érdekellentétek szolgálhatnak, amelyek tartósan megzavarják a testület kebelén belül a szembenálló érdekcsoportok nyugodt együttműködését. Ilyen érdekellentét lehet például az, amely esetleg a munkát kiadó és a munkát vállaló (bedolgozó) csoportok között a munka díjazása tekintetében keletkezik. Nem gazdasági természetű okok, aminők például az ipari képesítés fokozatai, avagy társadalmi, felekezeti, vagy világnézeti különbségek a kiválás alapjául nem szolgálhatnak. Meglévő ipartestületek megszüntetése, beolvasztása, és működésük területének megváltoztatása. 3. §. A törvény 3. §-a az ipartestületi hálózat kiépítésével kapcsolatosan a. hatálybelépése előtt alakult iprtestületeket teljes védelemben részesíti, olyképpen rendelkezvén, hogy ezeknek bármelyikét megszüntetni, vagy más ipartestületbe beolvasztani csak az illető ipartestület beleegyezésével lehet. Ezen túl azonban a védelem nem megy, nevezetesen a fennálló ipartestületek működése területének megváltoztatását, akár új területek csatolásában, akár meglévő területek elvételében álljon a változtatás, a törvény nem teszi függővé az ipartestület hozzájárulásától. Erre a lehetőségre