Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 366. A m. kir. belügyminiszter 1932. évi 131.865. számú körrendelete, a gondnokoltak vagyonának leltározásáról.

1090 366. 131.865/1932. B. M. sz. a tőzsdének hivatalos árfolyamjegyzékében feltüntetett árfolyam szerint kell értékelni; ha pedig több belföldi tőzsdén jegyeznek valamely a budapesti tőzsdén nem jegyzett értékpapírt, úgy a legközelebbi tőzsde árfolyamát kell figyelembe venni. Ha a leltározás napján árfolyamjegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi jegyzés az irányadó. Ha a tőzsde műkö­désének felfüggesztése miatt árfolyamjegyzés három hónapnál hosszabb időn keresztül nem történt, az utolsó bekezdés rendel­kezéseit kell alkalmazni. Ha árfolyam gyanánt két érték van feltüntetve, az alacso­nyabbat kell alapul venni, de hozzá kell számítani az árfolyam­ban nem foglalt* folyó kamatokat és osztalékot is. Ha az értékpapíroknak a fent megjelölt módon való értéke­lése lehetetlen, a névértéket kell alapul venni. Olyan esetekben, amikor valószínű, hogy a forgalmi érték ennél magasabb, alkal­mas módon meg kell állapítani a forgalmi értéket, és ezt kell a leltárba felvenni. A névérték helyett a forgalmi értéket kell fel­venni abban az esetben is, ha az érdekeltek alkalmas módon ki­mutatják, hogy a forgalmi érték a névértéknél alacsonyabb (11.000/ 1928. I. M. 26. §.). V. A követelések leltározása. A gondnokság alá helyezett személy követeléseinél ki kell tenni az adós nevét, a követelés alapját, és ha okirat van róla, annak keltét, az esetleges kamatlábat, a lejárat idejét. Az érték a leltározás napján fennálló tőkeösszeg a leltáro­zás napjáig számított járulékok hozzászámításával. A járulékokat nem elég csupán a kamatláb és a járulékszámítás kezdő idő­pontja szerint megjelölni, hanem összegüket is ki kell számítani úgy, hogy a járulékok összege a leltári értékek Összeadásának eredményében benne legyen. Ha valamely követelés záloggal vagy jelzáloggal van bizto­sítva, ezt meg kell említeni a zálog vagy jelzálog körülírásával. A biztosított követelés tőkeösszegét és járulékait ilyenkor is az előbbi bekezdés szerint kell megjelölni. Vitás (kétséges) követeléseket szintén fel kell venni a lel­tárba a vitásság okának megemlítésével. Azoknál a követeléseknél, amelyekről az érdekeltek valame­lyike azt állítja, hogy behajthatatlanok, a behajtás akadályait tüzetesen még kell említeni. A járadékok, hivatali illetmények és egyéb időszaki jövedel­mek hátralékait a követelések közé kell felvenni (11.000/1928. I. ML 27. §.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom