Rendeletek tára, 1932
Rendeletek - 366. A m. kir. belügyminiszter 1932. évi 131.865. számú körrendelete, a gondnokoltak vagyonának leltározásáról.
1090 366. 131.865/1932. B. M. sz. a tőzsdének hivatalos árfolyamjegyzékében feltüntetett árfolyam szerint kell értékelni; ha pedig több belföldi tőzsdén jegyeznek valamely a budapesti tőzsdén nem jegyzett értékpapírt, úgy a legközelebbi tőzsde árfolyamát kell figyelembe venni. Ha a leltározás napján árfolyamjegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi jegyzés az irányadó. Ha a tőzsde működésének felfüggesztése miatt árfolyamjegyzés három hónapnál hosszabb időn keresztül nem történt, az utolsó bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha árfolyam gyanánt két érték van feltüntetve, az alacsonyabbat kell alapul venni, de hozzá kell számítani az árfolyamban nem foglalt* folyó kamatokat és osztalékot is. Ha az értékpapíroknak a fent megjelölt módon való értékelése lehetetlen, a névértéket kell alapul venni. Olyan esetekben, amikor valószínű, hogy a forgalmi érték ennél magasabb, alkalmas módon meg kell állapítani a forgalmi értéket, és ezt kell a leltárba felvenni. A névérték helyett a forgalmi értéket kell felvenni abban az esetben is, ha az érdekeltek alkalmas módon kimutatják, hogy a forgalmi érték a névértéknél alacsonyabb (11.000/ 1928. I. M. 26. §.). V. A követelések leltározása. A gondnokság alá helyezett személy követeléseinél ki kell tenni az adós nevét, a követelés alapját, és ha okirat van róla, annak keltét, az esetleges kamatlábat, a lejárat idejét. Az érték a leltározás napján fennálló tőkeösszeg a leltározás napjáig számított járulékok hozzászámításával. A járulékokat nem elég csupán a kamatláb és a járulékszámítás kezdő időpontja szerint megjelölni, hanem összegüket is ki kell számítani úgy, hogy a járulékok összege a leltári értékek Összeadásának eredményében benne legyen. Ha valamely követelés záloggal vagy jelzáloggal van biztosítva, ezt meg kell említeni a zálog vagy jelzálog körülírásával. A biztosított követelés tőkeösszegét és járulékait ilyenkor is az előbbi bekezdés szerint kell megjelölni. Vitás (kétséges) követeléseket szintén fel kell venni a leltárba a vitásság okának megemlítésével. Azoknál a követeléseknél, amelyekről az érdekeltek valamelyike azt állítja, hogy behajthatatlanok, a behajtás akadályait tüzetesen még kell említeni. A járadékok, hivatali illetmények és egyéb időszaki jövedelmek hátralékait a követelések közé kell felvenni (11.000/1928. I. ML 27. §.).