Rendeletek tára, 1932
Rendeletek - 345. A m. kir. minisztériam 1932. évi 9.600. M. E. számú rendelete, a betegségi és a baleseti, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről.
345. 9.600/1932. M. E. sz. 1041 nem bíró orvosainak) a működési és az illetményszabályzatban megjelölt ügyeiben, és ott megállapított hatáskörrel az orvosi tanácsok járnak el. Minden kerületi pénztár székhelyén egy-egy kerületi orvosi tanácsot kell alakítani. Ezenfelül Budapesten központi orvosi tanácsot is kell létesíteni; a központi orvosi tanácsba minden vidéki kerületi orvosi tanács egy-egy tagot (póttagot), a budapesti kerületi orvosi tanács pedig a vidéki kiküldöttek számával egyenlő számú tagot (póttagot) küld ki. Az Intézeti tisztviselőorvosa az orvosi tanácsnak tagja nem lehet. A kerületi orvosi tanácsok a központi orvosi tanácsnak helyi szervei, amelyek az Intézet szerződött és ideiglenesen megbizott orvosainak országos jellegű ügyeiben :a központi orvosi tanácshoz javaslatokat tesznek. Az Intézet elnöke gondoskodik arról, hogy a szerződött és ideiglenesen megbízott orvosoknak az Intézet igazgatósága és elnöksége elé tartozó ügyeiben a központi orvosi tanács előzetesen véleményt nyilvánítson. A tanács véleményét az Intézet elnöke az igazgatóság, illetőleg az elnökség elé terjeszti. A kerületi orvosi tanácsok tagjainak számát, az orvosi tanácsok tagjai választásának módját és működésének tartamát az Országos Társadalombiztosító Intézet alapszabálya állapítja meg. Az orvosi tanács elnökét és helyettesét saját tagjai közül választja, és ugyancsak maga állapítja meg tanácskozási és ügyrendjét. A vidéki kerületi orvosi tanácsok ülésein a kerületi pénztár ügyvezetője vagy megbízottja, és a kerületi pénztár főorvosa vagy megbízottja, a budapesti kerületi orvosi tanács ülésein pedig a vezérigazgató vagy megbizottja, és a főorvos-igazgató vagy megbizottja a tanács meghívására tanácskozó joggal résztvesz, szavazati joguk azonban nincs." 13. §. Az 1927 :XXI. te. 139. §-át a következő hatodik bekezdés egészíti ki: „A m. kir. belügyminiszter felhatalmazást kap, hogy a jelen §. második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdésében foglalt rendelkezések hatályát felfüggessze." 14. §. Az 1927: XXI. te. 179. §-ának ötödik bekezdését (az 1928 : XL. te. 177. §-ával megállapított szöveg) folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki: „Megfelelően alkalmazni kell erre az Intézetre a 120. §. rendelkezéseit is." 15. §. Az 1927 : XXI. te. 181. §-ának negyedik bekezdése (a 9.090/1931. M. E. sz. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg) helyébe a következő rendelkezés lép: „A 117., 118. és 120. §. rendelkezéseit erre az Intézetre is megfelelően alkalmazni kell."