Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 338. A m. kir. minisztérium 1932. évi 6.300. M. E. számú rendelete, a gazdatartozásokra, továbbá a peres és nem peres eljárásra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről.

1020 338. 6.300/1932. M. E. sz. az ingatlant megvette. A vevő tulajdonjogának teleikkönyvi bejegyzése tárgyában a bíróság ugyanúgy intézkedik, mint árverési vétel esetében. A teljes vételár kifizetését igazoló vételi bizonyítvány alapján az ingatlanok birtokba bocsátását esetleg bírói kiküldött közbenjöttével is kérni lehet. (5) A vételár felosztására a végrehajtási árverés idevonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (6) Az eljárás során felmerült képviseleti és egyéb költségeket az érdekeltek maguk viselik. Hirdetmény hírlapi közzétételének költségét az a hitelező viseli, aki az ingatlan eladását kívánja, ha pedig az általa megjelölt vevő ajánlata magasabb ajánlat következtében megdől, az, aki az ingatlant megszerezte. 19. §. Annak a bírói megállapításával, hogy az ingatlant a 18. §. értelmében megvették, az árverést korlátozó rendelkezések hatálya az 5. §. (3) bekezdésében felsorolt azokra az ingóságokra is megszűnik, amelyeket nem kell az ingatlannal együtt eladottnak tekinteni. Ezekre az ingóságokra azonban árverést csak az ingatlan vételárának teljes megfizetése utáni időpontra lehet kitűzni, és az árverésen az ingatlan vevőjét ezekre az ingóságokra -elővételi jog illeti meg. III. FEJEZET. Egyes bírói végrehajtási cselekmények elhalasztása rendkívüli gazdasági károsodás esetében. 20. §. (1) Azok az adósok, akiknek főjövedelmi forrása mező-, szőlő- vagy kertgazdaság, a magánjogi pénztartozások behajtására irányuló eljárás során kérelmet terjeszthetnek elő az ingatlan haszonvételére kielégítés céljából vezetett zárlat, vagy az árverés elrendelésének vagy foganatosításának elhalasztása iránt. (2) A kérelemnek a bíróság az esetben adhat helyt, ha az adós hiteltérdemlően kimutatja, hogy fagy, szárazság vagy más természeti csapás okozta rossz termés, állatainak elhullása vagy gazdaságát önhibáján kívül ért egyéb hasonló természetű súlyos károsodás miatt jutott abba a helyzetbe, hogy kötelezettségének egyelőre nem tud eleget tenni. (3) Â kérelem mérlegelése alkalmával az adós helyzete mellett figyelembe kell venni a hitelező érdekét is abból a szempontból, hogy az árverés vagy zárlat elhalasztása nem okoz-e neki helyrehozhatatlan súlyos sérelmet. Általában minden körülmény gondos figyelembevételével a méltányosság szerint kell az adós és a hitelező érdekét kiegyenlíteni. (4) A halasztás idejét a bíróság a körülményeknek megfelelő időtartamban állapítja meg: leghosszabb tartama nem terjedhet