Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 319. A m. kir. pénzügyminiszter 1932. évi 60.400. számú rendelete, a társulati adóról szóló hivatalos összeállítás módosításáról és kiegészítéséről.

962 319. 60.400/1932. P. Ü. M. sz. leg a már meglévő alapok gyarapítására fordított összegek, valamint a családi és házrészvénytársaságok által folyósított nyugdíjak a vállalat természetével és terjedelmével, főként ' pedig a vállalatnak nyugdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségeivel arányban állanak-e. Az aránytalanul nagy különbözeteket a nyereséghez hozzá kell számítani. A segélyalap létesítésére, illetőleg gya^ rapítására fordított Összeg címén a mérlegszerű nyereség 1%-ánál nagyobb összeget nem szabad levonni." (2.030/1932. M. E. sz. r. 6. §.). Ut. (6) A jelen pontban foglalt korlátozó rendelkezés alapján ügyelni kell arra, hogy különösen családi részvénytársaságoknál a vállalat alkalmazásában levő részvényesek — akik egyúttal rendszerint a vállalat igazgatósági tagjai is — és azok hozzátartozói nyugdíjának biztosítására nyugdíjalap, vagy jóléti intézmények céljaira segélyalap adómentesen ne legyen létesíthető. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a családi részvénytársaság méreteinek és gazdasági jelentőségének, és a nyugdíjalap szabályzatának figyelembevételével megállapítható, hogy a nyugdíjalap nem kizárólag, vagy nagyobb részben a vállalat alkalmazott részvényesei, viagy azok hozzátartozói nyugdíjának a biztosítását célozza. Amennyiben a kir. adóhivatal azt állapítaná meg, hogy a nyugdíjalap gyarapítására fordított összeg a vállalat terjedelmével nincs arányban, és az elsősorban a vállalat alapító vagy a részvény többség tulajdonában lévő, és egyúttal a vállalattal szolöálati viszonvban álló részvényes vagy részvényesek nyugdíjának a biztosítását cé'lozza, az aránytalanul elszámolt Összegeket a mérlegszerű" nyereséghez hozzá kell számítani. A családi részvénytársaság tagjai részére szolgáló segélyalap létesítésére, illetőleg gyarapítására fordított összegeket a mérlegszerű nyereséghez minden esetben hozzá kell számítani. 5. §. A 16 §. (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jelen §. rendelkezéseit különösen az úgynevezett családi részvénytársaságok (17. §.) nyereség-veszteség számláinak vizsgálatánál kell szem előtt tartani, amelyeknél a csekély számú részvényesek nagy része igazgatósági tagsági minősége mellett — rendesen vezetői állásban — egyúttal a vállalatnak alkalma^ zottja is, azonfelül pedig a részvényesek családtagjai, vagv rokonságának tagjai alkalmazotti minőségben állanak a vállalat szolgálatában. Minthogy az ilyen esetekben a nyilvánvaló cél az, hogy a jövedelem egy része az alkalmazottak fizetése címéin vonassék el a társulati adó alól, különöseri gond fordítandó annak megvizsgálására, hoöy a családi részvénytársaság alkalmozottair näk szánna, azok díjazása a hasonló terjedelmű és természetű