Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 174. A m. kir. minisztérium 1931. évi 4.100. M. E. számú rendelete, a 4.000/1931. M. E. számú rendelettel elrendelt bankszünnapok következtében szükséges átmeneti intézkedésekről.

894 174. 4.100/1931. M. E. sz. (2) Oly tartozások tekintetében, amelyek után kikötés alapján, vagy törvénynél fogva kamat jár, a kamatot az 1. §. (1) bekezdé­sében megszabott idő alatt lehet számítani. Nem kamatozó tar­tozás után törvényes kamat számítható. (3) A lejáratkor való nem teljesítés esetére bármilyen módon megállapított jogkövetkezmények nem állanak be, ha a szolgálta­tást az adós a jelen rendelet miatt nem teljesítette. (4) Az az idő, amely alatt az adós a jelen rendelet miatt nem teljesíthet* sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesítésére vagy fenntartására megállapított határidőbe nem számítható be. (5) Ha az, akinek az 1. §-ban meghatározott pénzintézettel vagy céggel szemben követelése áll fenn, mással szemben fennálló kötelezettségét kellő időben azért nem tudja teljesíteni, mert a pénzintézettől vagy cégtől járó követelését a jelen rendelet miatt nem kapta meg, ezzel késedelmét hitelezőjével szemben kimentheti. (6) Az 1931. évi július hó 13-án lejárt váltók tekintetében az óvási határidő július hó 18-án, a 14-én lejárt váltók tekintetében július hó 20-án, a 15-én lejárt váltók tekintetében július hó 21-én. és a 16-án lejárt váltók tekintetében július hó 22-én kezdődik. Ugyanez áll a kereskedelmi utalvány, a közraktári jegy és a csekk tekintetében is. 3. §. Az 1. §. értelmében kifizetendő adók és egyéb köztar­tozások, munkás és társadalombiztosító pénztáraknak, valamint bányatárspénztáraknak fizetendő járulékok, fuvardíjak, vámok, közüzemek használatáért járó díjak, záloglevelek, valamint egyéb gyámi pénzek elhelyezésére alkalmas, vagy óvadékképesnek nyil­vánított kötvények kibocsátására alapul szolgáló kölcsönkövetelé­sek kamatainak és tőketörlesztő részleteinek kiegyenlítésére a kö­vetelésből igénybevett összeget nem szabad a betevőnek kifizetni, hanem átutalás útján kell kiegyenlíteni. Az így átu'alt összeg felett a jogosult az e rendeletben foglalt korlátozás nélkül rendelkez­hetik. 4. §. (1) Pénzintézetek és hitelügyletekkel üzletszerűen foglal­kozó egyéb cégek erre a rendeletre hivatkozással nem tagadhat­ják meg a jogosult olyan rendelkezésének a foganatosítását, amely­nél fogva a betétkönyvön, folyószámlán vagy csekkszámlán alapuld követeléséből valamely összeg ugyanazon intézetnél vagy cégnél az 1931. évi július hó 17. napján már fennállott más betétkönyvön, folyószámlán vagy csekkszámlán jóváirassék. A betét (számla) Összegének az ilyen átutalások következtében megváltozása a jelen rendeletben meghatározott rendelkező jog szempontjából nem jön figyelembe, e tekintetben a betétnek (számlának) az 1931. évi július hó 17. napján fennállott összege irányadó. (2) Ha az átutalás olyan kötelezettség teljesítésére történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom