Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 171. A m. kir. minisztérium 1931. évi 3.600 M. E. számú rendelete, az egyes gabonaneműek értékesítése érdekében az 1931/1932. gazdasági évre szükséges intézkedésekről.

171. 3.60Ö/1931. M. E. sz. 845 deletben megszabott' lisztforgalmi adónál vagy adóváltságnál kevesebbet fizet be; 9. aki a jelen rendelet rendelkezései ellenére a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapból a hatóság tévedésbe ejtése útján az 5. pontban említett eseten kívül más módon őt meg nem illető vagyoni előnyt szerez; 10. aki a jelen rendelet ellenére a készletek bejelentése alkalmával a valóságnak meg nem felelő bejelentés alapján kevesebbet fizet be, vagy kevesebb szelvényt szolgáltat be a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapba, mint amennyit be kellett volna fizetni, vagy szolgáltatni. (2) A lisztforgalmi adó váltság teljes összegben nem a kincstár, hanem az előbb említett alap javára folyik be. Ettől kezdve ennek az adónak megrövidítése többé nem adócsalás, hanem jövedéki kihágás. (3) Jövedéki kihágás csak szándékosan elkövetett cselekmény (ideértve a mulasztást is) lehet. Ehhez képest a pénzügyi hatóságoknak kötelessége, hogy jövedéki kihágás miatt eljárást csak akkor indítsanak, ha minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a szabályok ellen vétő fél nem tájékozatlanságból vagy tudatlanságból, hanem tudatosan, rosszhiszeműen, és a jelen rendelet kijátszására, vagy az alap megrövidítésére irányuló szándékkal sértette meg a szabályokat. Szabálytalanságok büntetése. . 79. §. Aki a jelen rendeletben, vagy törvényi felhatalmazás alapján később kiadandó valamely rendeletben megszabott kötelességét olyan módon szegi meg, hogy cselekménye a 76. vagy 77. §. rendelkezései alá nem esik, szabálytalanság címén 10.000 P-ig terjedő bírsággal büntetendő. 80. §. (1) Aki a jelen rendeletben megszabott kötelességét olymódon szegi meg, hogy cselekménye a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapot nem rövidítette meg, ezért szabálytalanság címén — az eset körülményeihez képest, kisebb vagy nagyobb Összegű — bírsággal büntethető. A kiszabható bírság legmagasabb összege 10.000 P. (2) Bár szabálytalanság címén bírsággal nemcsak a szándékosan, hanem a gondatlanságból elkövetett cselekmény (ideértve a mulasztást) is büntethető, a pénzügyi hatóságoknak az ily cselekmény megállapításánál és a büntetés kiszabásánál elsősorban mégis arra kell figyelemmel lenniök, hogy a szabályok ellen vétó mennyiben követett el a szabályokba ütköző cselekményt tudatosan, rossz szándékkal; ha az eset körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a gondatlanság csak kisebb fokú, vagyis a cselekményt csak tudatlanságból, vagy tájékozatlanságból követ~