Rendeletek tára, 1931
Rendeletek - 114. A m. kir. belügyminiszter 1931. évi 72.193. számú körrendelete, a vármegyei és községi kezelők és díjnokok gép- és gyorsírásban jártasságának igazolásáról. - 115. A m. kir. belügyminiszter 1931. évi 80.882. számú körrendelete, a városi kertészeti üzemek üzletkörének korlátozásáról.
484 115. 80.882/1931. B. M. sz. üzemeket tartanak fenn, amelyek tulajdonképpeni feladatkörükön túlmenőleg kereskedelmi irányú kertészeti tevékenységet is fejtenek ki, és ezáltal a magánkertészek muKOüesét a legkomolyabban veszélyeztetik. Az Egyesület szerint a közkertészetek működésének kizárólag a városok fásítására, parkírozására, e fásítások és parkírozások állandó fenntartására, általában a város szépítését előmozdító szakszerű kertészeti tevékenykedésekre kellene irányulniuk, ezzel szemben azonban az a tapasztalat, hogy a közkertészetek oda törekednek, hogy a termesztett növényanyagok értékesítése által minél nagyobb anyagi hasznot érjenek el, sőt egyik-másik város nyilt virágüzletet is létesített. A mai eladási nehézségekkel küzdő, magánkertészetek ezért a közkertészettel folytatott éles versenyben alul maradnak. Ezekre tekintettel a nevezett egyesület olyan intézkedések megtételét kérte, hogy a közkertészetek káros kereskedelmi működése fokozatosan beszüntettessék, illetőleg megfelelő irányba tereitessék. Mielőtt a panasz tárgyában intézkedtem volna, körrendeletet intéztem a városokhoz, és felhívtam annak bejelentésére, hogy a kertészeti üzem bevétele, kiadása mennyit tesz ki, és hogy az üzemmérleg a kereskedelmi kertészet figyelmen kívül hagyásával miképpen alakulna. E bejelentésekből azt tapasztaltam, hogy a kertészeti üzemek mérlege az esetben, ha kereskedelmi kertészettel nem foglalkoznának, kedvezőtlenül alakulna, az így előálló deficit az üzemek létét veszélyeztetné és a város háztartását terhelné. Éppen ezért, úgyszintén figyelemmel arra, hogy a városi kertészeti üzemek eddigi működéseiről csak elismerésre méltóan nyilatkozhatom, a kereskedelmi kertészetek beszüntetésétől egyelőre eltekintek, mivel azok fenntartását közérdekből is szükségesnek tartom. Viszont azonban a magánkeitészek jelenlegi helyzetére figyelemmel, az egyesület beadványában foglaltakat a városok közönségének figyelmébe ajánlom és felhívom, hogy a kérelmet tegye megfontolás tárgyává, és amennyiben a város anyagi helyzete megengedi, igyekezzék a magánkertészek panaszait orvosolni. Nézetem szerint amennyire indokolt, hogy egyes közületek a saját szükségletük kielégítésére szolgáló kertészeti terményeket költségvetésük kímélése szempontjából lehetőleg Önköltségi áron kívánják biztosítani, és e célból annak termesztésével önmaguk foglalkozzanak, közgazdaságilag annyira káros, ha ezek az eredetileg tisztán e célra alakult intézmények ebbeli működésüket kiterjesztve, most már nemcsak saját szükségletük fedezésére, hanem