Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 74. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1931.évi 500. eln. számu rendelete, a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről, és az ásvány- és gógyvízforrásókról szóló 1929 : XVI. törvénycikk életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

246 74. 500/1931. N. M. M. ein. sz. módokkal kapcsolatban embereket gyógyít (TV 1. §.). (2) A gyógyvíz vagy forrástermék, a folyó- vagy tóvíz felhasz­nálása vagy egymagában fejti ki a gyógyító hatást, vagy pedig más gyógymódokkal kapcsolatban, amikor is e gyógymódok a gyógyvíznek (T. 27. §.), a forrásterméknek (24. §.), a folyó- vagy tóvíznek használatát más gyógy el járásokkal kiegészítik vagy fo­kozzák. (3) Ebből következik, hogy az olyan intézményt, amely egy­magában gyógyhatással nem bíró folyó- vagy tóvizet használ fel (pl. vízgyógyintézet), a T. szempontjából csak akkor lehet gyógy­fürdőnek tekintem, ha az a felhasznált víz hatását valamely gyógy­móddal (mesterséges fénybesugárzás, belélegzés, massage, zander­gyógytorna stb.) kiegészíti vagy fokozza. A természetes forrás­vizet, artézi vagy egyéb kútvizet felhasználó intézmény más gyógy­módok alkalmazása nélkül csak akkor gyógyfürdő, ha vize gyógy­vízzé minősül (T. 27., 29. §.). (4) A gyógyfürdő a gyógyításra alkalmas természeti elemeket (gyógyvizet, forrásterméket, folyó- vagy tóvizet) lelőhelyén vagy annak közelében használja fel, azonban ezenfelül a gyógyhatás fokozására vagy kiegészítésére más helyen található elemeket ia felhasználhat, így pl. más helyről hozatott gyógyiszapot vagy gyógysót. (5) A folyó-, tó- vagy kútvíznek felhasználására berendezett egyszerű tisztasági vagy üdülési fürdőkre (uszodákra, strandfür­dőkre) nem a T., hanem az általános egészségügyi, iparrendészeti és vízjogi szabályok, illetőleg a vonatkozó külön rendeletek és szabályrendeletek irányadók. 4. §. (1) Éghajlati gyógyintézet az az intézmény, amely: a) éghajlati tényezőknek, és b) megfelelő gyógyító berendezéseknek igénybevételével, esetleg más gyógymódokkal kapcsolatban gyógyít (T. 2. §.). (2) Az éghajlati tényezők azok a meteorológiai elemek, ame^ lyek a szervezet működésére különleges hatásúak, vagy amelyek összessége az életrend jellegzetes megváltoztatását teszi lehetővé. Ily elemek: magasság a tengerszín felett, a légnyomás, a levegő tisztasága, hőmérséklete, nedvessége, mozgása (szél), pormentes­sége, a napfény tartama, valamint a napsugárzás erőssége és mi­nősége, a csapadékviszonyok stb. Mint az éghajlati viszonyokra ható tényezők figyelembe jönnek a vidék jellege (hegy, domb, síkság); az éghajlati gyógyintézet orográfiai helyzete; erdőségek, parkok vagy víztükrök szomszédsága stb. (3) A gyógyító berendezések feleljenek meg az orvosi tudo­mány állásának; egyszerű napozó- vagy fekvőcsarnokot a T. szem­pontjából megfelelő gyógyító berendezéseknek minősíteni nem lehet, ha ahhoz egyéb berendezések nem járulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom