Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 51. A m. kir. igazságügyminiszter 1931. évi 10.600. I. M. számú rendelete, az ingatlanra vezetett árverés határidejére irányadó értékhatár megváltoztatásáról. - 52. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1930. évi 150.443/1930. számú rendelete, az iparban, valamint némely más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről szóló 1928 : V. törvénycikk 1—3., 8., 12—16., 18—20., 22—24., 30. §-ainak és az ezekre vonatkozó büntető rendelkezéseknek végrehajtásáról.

150.443/1930. K. M. sz. 215 pontja megengedi azt is, hogy az üzemnek előre nem látható, időszakonkint nem ismétlődő, erőhatalom következtében előálló megszakításából, szüneteléséből származó kár helyrehozása, vagyis az elveszett munkanapok pótlása céljából is végezhető legyen éjjeli munka. Ennek a pontnak alkalmazhatósága nem íügg attól, hogy az üzem az erőhatalom következtében egész terjedelmében szünetelt. Megokolt lehet nevezetesen az elveszett munkanapok pótlása akkor is, ha az erőhatalom következtében az üzemnek csak egy részében állott be megszakítás, viszont az éjjeli munka ilyen esetben is csak a tényleg kiesett munka pótlására szolgálhat. Nem feltétele továbbá e pont alkalmazásának az sem, hogy az üzemnek, vagy egy részének szünetelése nem közvetlenül az üzemre ható erőhatalomnak a következménye. Ha pl. az üzemnek vagy egy részének a nyersanyagot szállító vállalatot ért erőhatalom miatt kell szünetelnie, az elveszett munkanapokat ezen az alapon is jogában áll az üzemtulajdonosnak éjjeli munkával pótolni. Viszont gondosan köteles a hatóság ellenőrizni azt, hogy az üzemnek, vagy egy részének szünetelése tényleg erőhatalomra, vagyis oly okra vezethető-e vissza, melynek elhárítása, vagy az üzemre gyakorolt hatásainak enyhítése az üzemtulajdonosnak egyáltalán nem, vagy csak olyan áldozatok árán állott volna módjában, melyeket az eset körülményeihez képest méltányosan, tőle elvárni nem lehet. Ezen az alapon kell mérlegelni azt a kérdést, vájjon erőhatalomnak minősül-e, és alapul szolgálhat-e az elveszett munkanapoknak éjjeli munkával való pótlására az üzemi munkának munkaviszályból származó szünetelése. Semmiesetre sem minősül pl. az éjjeli munkára jogalapul szolgáló erőhatalomnak a munkások kizárása, ha az erre alkalmat adó munkaviszály az illető üzemet közvetlenül nem érintette, vagy ha érintette is, az az üzemnek fenntartását nem akadályozta. Gondosan köteles ügyelni a hatóság arra is, hogy az éjjeli munka tényleg csak az erőhatalom következtében lehetetlenné vált nappali munkának a pótlására szorítkozzék. Az éjjeli munka mennyisége tehát az elesett nappali munkamennységet túl nem haladhatja. De egyenesen kizártnak is tekinthető az összefüggés az erőhatalom és az éjjeli munka közt, ha az üzem tulajdonosa ezt az utóbbit csak az erőhatalomnak vagy hatásainak megszűnését követő hosszabb idő eltelte után rendeli el. A törvény nem állapít meg ugyan időhatárt a tekintetben, hogy az erőhatalom megszűnését követő milyen időn belül lehet csupán az elveszett munkanapokat éjjeli munkával pótolni. De semmiesetre sem felel meg célzatának az, hogy arra a tényre, hogy az üzem vagy ennek egy