Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 51. A m. kir. igazságügyminiszter 1931. évi 10.600. I. M. számú rendelete, az ingatlanra vezetett árverés határidejére irányadó értékhatár megváltoztatásáról. - 52. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1930. évi 150.443/1930. számú rendelete, az iparban, valamint némely más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről szóló 1928 : V. törvénycikk 1—3., 8., 12—16., 18—20., 22—24., 30. §-ainak és az ezekre vonatkozó büntető rendelkezéseknek végrehajtásáról.

210 52. 150.443/1930. K. M. sz. munkatorlódással járó időszakos vagy alkalmi tömeges fogyasztás föllépett vagy föllép-e. Annál gondosabban kell ezt az utóbbi körülményt mérlegelni, mert ha a hatóság egy üzemnek a szóbanlévő kivételes engedélyt megadta, azt, az ugyanazon a helyen hasonló viszonyok között lévő más üzemtől sem tagadhatja meg. Az időszakos (campagne) üzemek, amelyek csak az évnek bizonyos szakában állanak munkában, az e szakaszban említett kivételes- engedély szempontjából nem tartoznak az évszakok által befolyásolt üzemek közé. 13. §. Az illetékes hatóság a törvény hatálya alá tartozó valamennyi üzemnél engedélyt adhat a tizennyolc éven felüli nőmunkások éjjeli munkaszünetének egy órával való megrövidítésére, ha azt rendkívüli körülmények indokolják. Ilyen rendkívüli körülmények lehetnek minden üzemnél: a rendkívüli munkatorlódás, az anyagoknak és áruknak a megromlástól való megvédése céljából szükséges kivételes munkák, kedvezőtlen időjárási viszonyok, kivételes vasúti vagy hajózási szállítási viszonyok, közegészségügyi vagy más közérdekek kielégítése szempontjából szükséges rendkívüli munkák, szállítási határidők betartásának lehetetlensége a fontosabb szállításoknál stb. Mindezen okok alapján azonban csak akkor adható meg a kivételes engedély, ha a rendkívüli munkatorlódás, illetőleg fokozott munkaszükséglet előrelátható, és készletre való dolgozással, vagy az üzem másirányú megfelelő szabályozásával megakadályozható nem volt. 14. §. A 13. §-ban említett engedélyt egy-egy üzem részére egy-egy naptári évben Összesen legfeljebb hatvan napra szabad megadni, és pedig ezen belül egyes napokra, vagy több egymásután következő napra, mindig az indokolt szükség szerint. Idényüzemekben (12„ §.) egyes évszakokra, vagy esetleg az egész év tartamára beosztva, és összesen legfeljebb hatvan napig előre is adható engedély, ha a munkaadó arra nézve megfelelő üzemtervet mutat be. Ha az illető helyen több hasonló, azonos viszonyok között lévő idényüzem van, az illetékes hatóság csak azok valamennyijének vagy többségének kívánságára, és az azok által egyetértőleg megállapított üzemterv alapján adhat előre ilyen hosszabb időre szóló engedélyt. Egyes községekben, városokban vagy vidékeken azonos viszonyok közt fenntartott kisebb idényüzemek részére a tulajdonosok felkérésére, és azok nevének és telephelyének feltüntetésével az illetékes kereskedelmi és iparkamara is kérheti az első bekezdésben említett engedély megadását. A kereskedelmi és iparkamara az ilyen kérelem előterjesztése előtt az illető idényüzemek tulajdonosait, esetleg azok érdekképviseletét meghallgatni, a kérelem megokoltságáról pontos tájékozódást szerezni, és a kérelmet meg-