Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 48. A m. kir. igazságügyminiszter 1931. évi 1.700. I. M. számú rendelete, a kir. közjegyzők és közjegyzőjelöltek nyugdíjügyéről.

48. 1.700/1931. I. M. sz. 197 kint december tizenötödikéig közölni kell, és a kirovás eredmé­nyét a Nyugdíjintézetnek is tudomására kell hozni. Üj közjegyzői állás szervezése esetében az új közjegyző az év végéig annyi járulékot fizet, amennyi egy-egy közjegyzőre át­lagosan esik. Közjegyzői állás megszűnése folytán eleső járuléko­kat senkitől sem lehet követelni. Ha valamely közjegyző állása megüresedett: a reá kirótt járulékot az iroda vezetésével megbí­zott helyettes, azután utóda külön kirovás nélkül köteles folyta­tólag megfizetni. A 38. §. 2. bekezdése szerint egy összegben utólag lerótt já­rulék és a 38. §. 3. bekezdése szerint fizetendő pótjárulék az évi szükséglet kiszámításában figyelmen kívül marad, és egész össze­gében a tartalékalap javára esik, ezen a címen azonban a tartalék­alapot a 49. §. értelmében illető 10%-ot csorbítani nem lehet. Ami­kor a kamara a közjegyzőket a jelen §. szerinti csoportokba so­rozza: nem lehet senkit alacsonyabb csoportba sorozni azon a cí­men, hogy pótjárulékot fizet. A közjegyző járuléka pótjárulékkal együtt több is lehet, mint a közjegyzők átlagos járulékának a két­szerese. 4L §. A kamarának a közjegyző egyéni járulékát megszabó határozata ellen a közjegyző a közléstől számított nyolc nap alatt közjegyzői döntőbírósághoz folyamodhatik, mely a járulék összege tekintetében véglegesen dönt. A döntőbíróságba egy tagot a kamara elnöke, egyet pedig az érdekelt fél jelöl ki. A döntő­bíróság elnökét a bírák választják, és ha meg nem egyeznének, a Nyugdíjintézet elnöke jelöli ki. A döntőbíróság elnökét és tagjait az illető kamara területén működő közjegyzők közül kell válasz­tani, illetőleg kijelölni. Olyan kamarai rendes és póttag azonban, aki a kamarai határozat hozatalában részt vett, a döntőbíróságnak sem elnöke, sem tagja nem lehet. A döntőbíróság határozatáig a közjegyző a kamara által meg­határozott járulékot köteles fizetni; leszállítás esetében a kü­lönbözetet a későbbi részletekbe beszámíthatja. Ha a döntőbíróság a járulék ősszegét leszállítja, a kamara a különbözetet a területén működő közjegyzők közt járulékaik arányában pót járulékként osztja fel. A pótjárulékot az a köz­jegyző is viselni köteles, akinek járulékleszállítása tette a pót já­rulékot szükségessé. A járulék a pótjárulékkal együtt az átlagos járulék kétszeresénél több is lehet. A különbözet elosztását sza­bályozó határozat ellen jogorvoslat" nincs. 42. §. A járulékot minden hó 10. napjáig esedékes havi rész­letekben kell a Nyugdíjintézethez befizetni. Az a közjegyző, aki más közjegyzői irodába helyettesül is ki van rendelve, mind a maga járulékát, mind a helyettesi minőségben ellátott irodára eső járulékot fizetni köteles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom