Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 314. A m. kir. minisztérium 1931. évi 7.000. M. E. számú rendelete, az állam és az önkormányzatok személyi kiadásainak további csökkentése tárgyában.

314. 7.000/1931. M. E. sz. 1547 január hó 1-től kezdődőleg, továbbra is az említett szakaszban foglaltaknak megfelelően megállapított havi részletekben kell levonni és elszámolni. (2) Az illetményeket és az ellátási díjakat terhelő levonások (kereseti adó, külön adó, rokkantellátási adó, országos tisztviselői betegsegélyezési járulék stb.) összegét a jelen rendelet szerint csökkentett illetmények, illetőleg ellátási díjak után kell megállapítani. 12. §. (1) Az 1931. évi 5.000. M. E. számú rendelet 5. § (1) bekezdésének b) pontjában említett 10%-os csökkentés azokra a nyugdíjasokra, özvegyekre és árvákra is vonatkozik, akiknek ellátási díjait eredetileg az 1925. évi július hó 1-je előtti időben járt nyugdíjba beszámítható javadalmazás alapulvétele mellett állapították meg, akiknek ellátási díjait azonban — a 65. életév elérése folytán — az 1925. évi július hó 1-je, és az 1927. évi október hó 31-e közötti időben járt nyugdíjba beszámítható javadalmazás alapulvétele mellett újból megállapították. (2) Az (1) bekezdésben említett nyugdíjasokra, özvegyekre és árvákra, az 1932. évi január hó 1-től kezdve, a jelen rendelet 6. §-ának azokra az ellátási díjakra vonatkozó rendelkezései nyernek alkalmazást, amelyeket az 1925. évi július hó 1-je és az 1927. évi október hó 31-e közötti időben járt nyugdíjba beszámítható jadalmazás alapulvétele mellett állapítanak meg. 13. §. (1) A jelen rendelet 6—12. §-aiban foglaltakat alkalmazni kell: a) az 1912 : LXV. törvénycikk hatálya alá tartozó nyugdíjasokra, kegy díjasokra, nyugbéresekré, özvegyekre, árvákra és egyéb h ozzátartozókra. b) az 1921 : XXXII. törvénycikk hatálya alá tartozó nyugállományú egyénekre, nyugdíjasokra, kegydíjasokra, özvegyekre, árvákra és egyéb hozzátartozókra, c) az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló intézmények (nyugdíjintézetek stb.) terhére törvényszerű (szabályszerű) vagy kegyelmi ellátásban részesülő nyugdíjasokra, nyugbéresekré, özvegyekre és árvákra, d) a törvényhatóságok, megyei városok és községek által kezelt, fenntartott vagy anyagi érdekeltségükbe tartozó üzemek, vállalatok, intézetek, közintézetek, közművek, gazdaságok stb. ellátásban részesülő alkalmazottaira, valamint az említett üzemeknél stb. alkalmazottaknak ellátásban részesülő hozzátartozóira is, tekintet nélkül arra, hogy az említett üzemek stb. részvénytársasági vagy bármilyen más alakban működnek, vagy hogy magánosokkal közös tulajdont alkotnak. (2) Az olyan külön nyugdíjintézetek, nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak stb., amelyek az állammal a nyugellátás szempont-