Rendeletek tára, 1930
Rendeletek - 149. A m. kir. belügyminiszter 1930. évi 143.800. számú körrendelete, magyar ipari munkások Franciaországba szerződtetéséről.
544 149. 143.800/1930. B. M. sz. szenvedett baleset esetében a munkás anélkül, hogy bármit is fizetne, azonos feltételek mellett, mint a francia munkás, a francia törvényhozás által biztosított előnyöket fogja élvezni. A kérelem (szerződés) kiterjed arra is, hogy a szállítási költségeket a magyarországi gyűjtőhelytől a bevándorlási irodáig ki viseli, és hogy amennyiben a munkaadó előlegezi azokat, hogyan vonja le a munkabérből. Ezt az összeget a munkaadó a munkásnak, ha az a szerződésnek teljesen megfelelt, vissza fogja téríteni. Hangsúlyozza, hogy a munkaadó által adott előleg semmi esetben sem szolgálhat jogcímül arra, hogy az azonos munkát végző magyar munkásnak alacsonyabb munkabért nyújtsanak, mint az üzemben vagy a környéken dolgozó francia munkásoknak. Ha a munkás a munkaadónak bárminemű közbenjötte nélkül maga fizette utazásának költségeit, a rendesen teljesített szerződésének lejártakor 50 franknyi kártalanításban fog részesülni, ha a szerződés tartama hat hónap, és 100 franknyiban, ha annak tartama egy év. Ugyanerre a kártalanításra lenne neki igénye abban az esetben is, ha a szerződés lejárta előtt erőhatalom okából kellene őt elbocsátani. Az utazási költségek Franciaországban a bevándorlási irodától a munkahelyig a munkaadót terhelik. A szerződést a munkaadó a következő esetekben bonthatja fel; a) Abban az esetben, ha a munkás a hozzá intézett figyelmeztetések dacára makacsul vonakodnék szerződési kötelezettségeihez, és az üzem belső szabályzataihoz alkalmazkodni, b) Ha a szokásos viselkedése olyan, hogy az üzemnek rendjét és fegyelmét megzavarja, c) Ha elkülönítést igénylő betegség esetén visszautasítja a kórházi kezelést. A felmondási idők a törvénynek megfelelően állapíttatnak meg. A szerződést a munkás a következő esetekben bonthatja fel: a) Ha rossz bánásban részesül, b) Ha felszólalásai ellenére a munkaadó megtagadja azoknak a személyi okmányainak (útlevél, munkaszerződés, azonossági jegy, anyakönyvi kivonat) visszaadását, amelyek személyes tulajdonához tartoznak. Nem érinti e rendelkezés kártérítési igényeit, amelyeket a Magánjogi Törvénykönyv (Code Civil) 1382. cikke alkalmazása révén érvénvesíthet a munkaadóval szemben. Mindazonáltal a b) pont esetében a szerződést csak 15 napi felmondási idővel lehet felbontani. Az előző rendelkezések nem érintik a felek egyikének vagv másikának kártérítési igényét, ha a szerződés felbontását jogosulatlannak tartja. A kérelem (szerződés) tartalmazza a szerződés felbontásának említett eseteiben, úgyszintén a szerződés megszakítása esetében a hibás fél által fizetendő kártérítés, és egyéb kötelezettségek mértékét. A kérelem (szerződés) intézkedik arról. ho0v olvan általános Tnunkaszünetelés esetében, amely a vállalatban alkalmazott állandó