Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 79. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1929. évi 2.000/II. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. törvénycikk, valamint e törvény egyes rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító 1929 : X. törvénycikk végrehajtásáról.

19. 2.000/1929. F. M. st. 35Ő városok mindenkor abba a borvidékbe sorolandók, ahová földrajzilag tartoznak: 34. §. A borok elnevezése és megjelölése. A Bt. 9. §-a értelmében bort vagy mustot csak arra a borvidékre, helységre, termőhelyre, — csak oly szőlőfajtára és minőségre, és csak annak a termelőnek a nevére és pincéjére utaló elnevezéssel, illetve megjelöléssel szabad forgalomba hozni, amely a bor vagy a must valóságos származásának, jellegének és előállítási módjának megfelel. A törvény ezen rendelkezése alapján azonban senki sem köteles borát vagy mustját sem borvidék, helység vagy termőhely, sem szőlőfajta, sem a termelő megnevezésével forgalomba hozni, hanem általános elnevezéseket is használhat (pl. fehérbor, vörösbor, asztali bor, pecsenyebor stb.), ha azonban a bor származását fel akarja tüntetni, akkor csakis oly elnevezést használhat, amely a bor származásának tényleg megfelel. Minthogy azonban a borvidékekbe való besosztás a hegyi borok védelmét szolgálj alföldi borvidék kivételével — a többi borvidék földrajzi területén termett borokat csak az esetben szabad az illető borvidék vagy termőhely megjelölésével forgalomba hozni, ha azok hegyi szőlőkben termettek. A sík területeken vagy a kerti szőlőkben termett borokat borvidéki vagy termőhelyi megjelöléssel forgalomba hozni tilos, az ily borok csakis általános megjelöléssel (asztali bor, vörösbor stb.), vagy amennyiben fajborok, az illető szőlőfajtára való utalással hozhatók forgalomba. A szőlőfajtára utaló elnevezéssel (pl. Furmint, Leányka, Ezerjó stb.) csak oly borok hozhatók forgalomba, amelyek kizárólag a megjelölt szőlőfajtából szüreteitettek. Aki bort valamely borvidék, helység, termőhely vagy szőlőfajta szerint való elnevezés alatt, vagy valamely termelő nevére vagy pincéjére való hivatkozással tart raktáron, vagy hoz forgalomba, a hatóság felszólítására köteles annak származását számlavételi bizonylat, vasúti vagy hajófuvarlevél felmutatásával, vagy más alkalmas módon igazolni. Amennyiben a forgalombahozó a bor származását megfelelően igazolni nem tudja, úgy e tekintetben a borvksgáló szakértő bizottság kikérendő szakvéleménye az irányadó. 35. §. A fokozottabb védelemben részesülő borfajták megállapítása. A Btn. 6, §-ában ny£rt felhatalmazás alapján azokat a fokozottabb védmelere szoruló borfajtákat, amelyeknek származását a hatósági ellenőrzés során származási bizonyítványokkal kell igazolni, az alábbiakban állapítom meg : a) „Soproni veltelini", b) ,,Móri ezerjó", 23*