Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 313. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1929. évi 4.500. eln. számu körrendelete, a bányatárspénztárak mintaalapszabályáról.

1818 313. 4.500/1929. N. M. M. ein. sz. vettek részt, vagy akiknek eltávozása miatt a tárgysorozat vala­mely pontját letárgyalni nem lehetett, a mulaszás igazolása végett felhívást kell intézni. A mulasztást a felhívás kézhezvételétől szá­mított nyolc napon belül írásban kell igazolni. 117. §. (1) Ha a határozat a betegségi biztosítási járulékok kulcsát, vagy a betegségi biztosítási segélyeket módosítja, a ha­tározat érvényességéhez a biztosításra kötelezettek és a munka­adó jelenlevő közgyűlési képviselőinek külön-külön titkos sza­vazással létrejött kétharmad-kétharmad többsége szükséges. (2) Ezenfelül bármely egyéb határozat hozatala felett meg­tartott szavazásban a biztosításra kötelezetteknek és a munka­adónak képviselői csak egyenlő számban vehetnek részt, ha az erre irányuló indítványt akár az egyik, akár a másik érdekeltség, jelenlevő képviselőinek kétharmad többséggel hozott határozata alapján, a szavazás megkezdéséig előterjeszti. Ebben az esetben az elnök sorshúzással állapítja meg, hogy a szavazás gyakorlásá­ból kiket kell kizárni. , (3) Az (1) bekezdésben megjelölt eset kivételével a szavazás­nál egyszerű szótöbbség határoz. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében a közgyűlés elnöke döntő szavazatot gyakorolhat (110. §. (3) bekezdése); érdemi határozat esetében az elnök ezt a jogot azonban legkorábban csak a szavazás napját követő napon, leg­későbben pedig a szavazás napját követő harminc nap alatt gya­korolhatja. Ha az elnök a döntő szavazat jogát nem gyakorolja, a szavazás tárgyául szolgáló előterjesztést vagy indítványt el nem fogadottnak kell tekinteni. 118. §. A határozatok felett való szavazás — a 117. §. (1) be­kezdésében megjelölt esetet nem tekintve — rendszerint nyílt, és felállással történik. Ha a többség nem szembeötlő, valamint kí­vánatra is, az ellenpróbát el kell rendelni. A szavazatokat a jegyző olvassa össze. Kétes esetben az elnök névszerinti szavazást ren­delhet el, .... jelenlevő tagnak a kérdés feltevése után, de a sza­vazás megkezdése előtt írásban bejelentett kívánságára a névsze­rinti szavazást mindig el kell rendelni; .... jelenlevő tagnak a kér­dés feltevése után, de a szavazás megkezdése előtt írásiban beje­lentett kívánságára titkos szavazást kell elrendelni. A 117. §. (2) bekezdésének esetében mindig névszerinti, illetőleg titkos szava­zás szabályszerű indítványozása esetében titkos szavazással kell határozni. , 119 §. Névszerinti szavazás esetében az ezzel megbízott jegyző a szavazásra jogosult közgyűlési tagok névsorát betűrendes sorrendben olvassa, és a felhívott nevének említésekor élőszóval adja le szavazatát; aki nevének felolvasásakor nem szavazott, az az elmaradtak névsorának olvasásakor még szavazhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom