Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 313. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1929. évi 4.500. eln. számu körrendelete, a bányatárspénztárak mintaalapszabályáról.

313. 4.500/1929. N. M. M. ein. sz. 1785 vábbá azokat a gyógyvizeket, amelyek a bányatárspénztár részéről kiszolgáltathatok, a választmány állapítja meg. (2) Az a legkisebb időtartam, amelynek elteltével ugyanaz a gyógyászati segédeszköz ismételten adható, a szemüvegre, a haskötőre, a sérvkötőre, a pólyára, a mankóra, a lúdtalpbetétre, és azokra a gyógyászati segédeszközökre, amelyeknek beszerzési ára a 30 pengőt nem haladja meg, hat hónap, egyéb gyógyászati segédeszközre pedig egy év. Az ismételt kiszolgáltatásra megállapított időtartamot az előzően adott gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásának napjától kell számítani. (3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem érvényes akkor, ha — a biztosított (családtag) hibáján kívül álló okból — a gyógyászati segédeszköz kicserélése válik szükségessé. Nem érvényes ez a korlátozás arra az esetre sem, ha az igényelt gyógyászati segédeszköz a korábban adott gyógyászati segédeszköztől mérték, minőség stb. szempontjából oly módon különbözik, hogy az igényelt új gyógyászati segédesztközt a korábbi mellett ds .használni kell (pl. külön szemüveg olvasáshoz, és külön utcai használatra). /4) A gyógyászati segédeszköz javítására időbeli korlátozás nincs, ha a kiszolgáltatott gyógyászata segédeszköz elromlása a biztosított (családtag) hibáján kívül álló okból következett be, vagy ha természetes elhasználás folytán állott elő. Egyébként a gyógyászati segédeszköz javítását a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint csak a gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásától számított három, illetőleg hat hónapi időtartaim elteltével lehet igényelni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a már megjavított gyógyászati segédeszköz ismételt javítása válik szükségessé. (5) A gyógyászati segédeszközt csak a bányatárspénztár által kiadott utalvány alapján, és az utalványon megjelölt helyein (cégnél) lehet megszerezni és kijavíttatni. (6) A gyógyászati segédeszköz megszerzésére és javítására vonatkozó fenti rendelkezéseiktől eltérő módon megszerzett vagy megjavított gyógyászati segédeszköz költségét a bányatárspénztár csak igazolt sürgős szükség esetében, és csak annak az összegnek erejéig téríti meg, amelybe a megszerzés, vagy a javítás akkor került volna, ha arról a bányatárspénztár gondoskodott volna (önköltségi ár). (7) A biztosított hibájából elromlott gyógyászati segédeszköz használhatatlainsága folytán előállott keresőképtelenséget olyan magatartásnak kell tekinteni, mintha az orvos utasításának szándékosan nem tett volna eleget (T. 42. §.), és e keresőképtelenség esetére táppénz nem jár. 34. §, (1) Ha a biztosított az orvosnál keresőképtelenséget