Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 313. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1929. évi 4.500. eln. számu körrendelete, a bányatárspénztárak mintaalapszabályáról.

1774 313. 4.500/1929. N. M. M. ein. sz. mindezek igényjogosult családjainak a betegségi és a baleseti kötelező biztosításáról szóló 1927 : XXL törvénycikk (r= T.) rendelkezései, valamint a jelen alapszabály szerint történő betegségi ellátása. (2) A bányatárspénztár a vonatkozó törvényes szabályok értelmében az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításban, a bányanyugbérbiztosításban, és a baleseti biztosításban az Országos Társadalombiztosító Intézet, illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete helyi tennivalóit is ellátja. 3. §. A bányatárspénztár jogi személy, amely saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. 4. §. (1) A bányatárspénztárt a bányatárspénztár elnöke vagy helyettese képviseli. (2) Az elnöknek vagy helyettesének aláírásával ellátott meghatalmazással a bányatárspénztár képviseletében a munkaadónak bármely munkavállalója vagy ügyvéd is eljárhat. (3) A bányatárspénztárnak mindazokat a kiadmányait, amelyekben a bányatárspénztár kötelezettséget vállal, továbbá az összes szerződéseket, és általában a közgyűlés és a választmány határozatait az elnök vagy helyettese írja alá. (4) Az Önkormányzati szerv üléséből kelt határozatot az írja alá, aki az ülésen a határozat meghozatalakor elnökölt (T. 97. §-ának utolsó bekezdése). II. FEJEZET. A betegségi biztosításra kötelezett tagok. 5. §. (1) (A munkaadó neve, illetőleg cége) báiiyatárspénztárának biztosításra kötelezett tagjai: 1. (A munkaadó neve, illetőleg cége) (a munkaadó társpénztári kötelékbe tartozó vállalatainak, üzemeinek és foglalkozásainak pontos megjelölése) 5*J ^B nél ben foglalkoztatott és a T. 3. §-a értelmében betegségi biztosításra kötelezett munkavállalók (T. 176. §-ának első bekezdése); 2. az 1925 : XXXIV. törvénycikk alapján rokkantsági nyugbérben részesülők közül azok, akik, mint munkavállalók, utolj ára e bányatárspénztárnak betegségi biztosításra kötelezett tagjai voltak, és tovább is azon a területen laknak, amelyen belül ez a bányatárspénztár tagjainak orvosi "gyógykezeléséről maga tud gondoskodni (működési terület); és végül 3. az 1925 : XXXIV. törvénycikk alapján Özvegységi és árvanyugbérben részesülő, és a bányatárspénztár működési területén lakó özvegyek, illetőleg árvák, ha az, akinek jogán Özvegyi- vagy árvanyugbért kapnak, mint munkavállaló utoljára e bányatárspénz-