Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 313. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1929. évi 4.500. eln. számu körrendelete, a bányatárspénztárak mintaalapszabályáról.

313. 4.500/1929. N. M. M. ein. sz. 1771 alapszabály a segélyek tekintetében a T. 30. §-ának rendelkezéseire szorítkozhatik. - Az új alapszabályba nem vehetők továbbá fel olyan rendelkezések, amelyek a törvénnyel és a törvény alapján kiadott rendeletekkel ellentétben állnak, vagy a ibányatárspénztár céljával és rendeltetésével kapcsolatban nincsenek. A részletekben való útbaigazításul a következők szolgáljanak: Az 5. §-hoz. A bánya társpénztár kötelékébe tartozó, és abba bevonható vállalatok, üzemek és foglalkozások tekintetében a T. 176. §-ának első bekezdése irányadó. Ennek értelmében a bányatárspénztár működése csak azoknak a vállatoknak, üzemeknek és foglalkozásoknak munkavállalóira terjed ki, amelyek az eddigi alapszabály szerint is a bányatárspénztár kötelékébe tartoznak, és ugyanazon munkaadó más üzemeinek munkavállalóira csak akkor, ha ezek az üzemek a bányatárspénztár kötelékébe tartozott üzemmel vagy üzemekkel azonos, vagy szomszédos területen létesültek. Az 50. §-hoz. A közgyűlés választott rendes tagjainak számát, a biztosításra kötelezett tagok átlagos létszámával arányban, úgy kell megállapítani, hogy az a legkisebb taglétszámú bányatárspénztárnál se legyen tizenihatnál kevesebb, és viszont a legnagyobb taglétszámú bányatárspénztárnál se haladja meg a harmincat. Irányításul szolgáljon a következő szabály: TI« i • . , » í-i ,. i . . akkor a köztia a biztosításra kötelezett tagok átlagos gyűlési válaszlétszáma tott rendes tagok száma legalább 200, de 1.000-nél kevesebb 16 legalább 1.000, de 5.000-nél kevesebb 20 legalább 5.000, de 10.000-nél kevesebb 25 legalább 10.000 30 Az 54. §-hoz. A választócsoportok megalkotásánál általában az 54. §. (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell szem előtt tartani. Az egyes választócsoportok által választandó közgyűlési rendes tagok számát úgy kell megállapítani, hogy az egy-egy választócsoport által választandó közgyűlési rendes tagok száma az illető választócsoportokba tartozó biztosításra kötelezettek számával arányban álljon. Ha az egyik választócsoportba tartozó biztosításra kötelezettek száma olyan csekély volna, hogy az illető választó csoportba közgyűlési rendes tagsági hely nem jut, az összes biztosításra kötelezetteket egyetlen választócsoportba kell besorozni. A 65. §-hoz. Az egyes választócsoportokban az ajánlóknak az érvényes jelöléshez szükséges számát az illető választócso-