Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 272. A m. kir. igazságügyminiszter 1929. évi 24.000. I. M. számu rendelete, a végrehajtási eljárás szabályainak a jelzálogjogról szóló 1927 : XXXV.törvénycikk életbeléptetésével kapcsolatban szükséges kiegészítéséről és módosításáról.

1634 272. 24,000/1929. L. M. sz. amelyek a jelzálogjog alól még nem szabadultak fel. Ehhez képest ezek a dolgok a jelzálogjog alól nem szabadulván fel, a végre­hajtható jelzálogos hitelezőnek jogában áll jelzálogjoga alapján kielégítési jogát ezekre a dolgokra is a végrehajtás alá vonás előtt — mások által szerzett jogok sérelme nélkül,—ingók módjára a zár alá vétel büntetőjogi védelme alá eső összeírás és becslés útján mindaddig érvényesíteni, amíg azok az ingatlanon vannak, és az ingatlan haszonvételére vezetett végrehajtás útján az ingatlan zárgondnoki kezelés alá nem kerül. Az Összeírás és becslés, ha csak egy végrehajtató foganatosította is, mindazoknak a végre­hajtató jelzálogos hitelezőknek a javára szolgál, akiknek javára az összeírt és megbecsült dolgok a Jt. 21. és 28. §-a szempontjából már szintén végrehajtás alá voltak vonva. Az ingók módjára való összeírás és becslés foganatosítására a Vht. 18. §-a értelmében megkeresett telekkönyvi hatóság rendel kiküldöttet. 10. §. Az ingatlan árverésének napjáig bezárólag esedékessé vált bér- és haszonbérkövetelésre (Jt. 29. §.), úgyszintén az ingat­lan mindenkori tulajdonosa javára visszatérő időszakokban tel­jesítendő, és e napig esedékessé vált szolgáltatásokra (Jt. 30. §.) az ingatlanra vezetett árverés nem terjed ki. Ha az árverés napja előtt esedékessé vált ily követelést ingók módjára lefoglalták, és a követelés a lefoglalás után járt le, annak behajtása és felosztása tekintetében a Vht. 122—126. §-ait kell alkalmazni, kivéve ha a beszedés, illetőleg a bírói letétbehelyezés előtt az ingatlan haszon­vételére jelzálogjog alapján végrehajtási zárlatot foganatosítanak, amely esetben a jelen rendelet 32—34. §-ait kell alkalmazni. Az árverési feltételekben meg kell jelölni azt a napot, amely­től kezdve a bér, a haszonbér és az ingatlan mindenkori tulajdo­nosa javára járó egyéb visszatérő szolgáltatás az árv«erési vevőt illeti. Ily napként az árverés napját követő első új fizetési időszak kezdőnapját kell meghatározni, kivéve ha a későbbi időszakra járó szolgáltatás előre beszedése, átruházása, vagy egyéb rendelke­zés útján a Jt. 29. §-a értelmében valamennyi jelzálogos hitele­zővel szemben hatályos rendelkezést tettek. Ha az utóbb említett hatályos rendelkezés a tulajdonos követelésének harmadik sze­mély javára szóló terhelésében állott, azt kell kimondani, hogy a tulajdonos követelése a terheléssel száll át az árverési vevőre. Az árverési hirdetményt az árverési feltételekkel együtt a Vht. 153. §-ában megjelölt érdekelteken felül annak a bérlőnek, haszon­bérlőnek, vagy fizetésre kötelezett más személynek is kézbesíteni kell, akinek joga a telekkönyvből nem tűnik ki, de a telekkönyvi hatóság előtt egyébként ismeretes. A bérlő, a haszonbérlő, vagy a fizetésre kötelezett más személy en. árverési hirdetmény kéz­besítésétől, vagy ha az árverési hirdetményt neki nem kézbesítet­ték, az árverési hirdetmény kifüggesztésétől számított tizenöt

Next

/
Oldalképek
Tartalom