Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 189. A m. kir. pénzügyminiszter 1929. évi 1.100. P. M. számú rendelete, az élet- és járadékbiztosítási szerződések tekintetében az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló 1928 : XII. t.-c. 20-27. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról.

1040 189. 1.100/1929. P. M, %<t. évi június hó 30-ig sem pótolja, továbbá az olyan biztosítási szerződés tekintetében, amelyre az igényjogosult a biztosítónak adatokat szolgáltatott, az 1933. évi december hó 31-ig nem tesz eleget, és e mulasztását 1934. évi március hó 31-ig sem pótolja, a felügyelő hatóság a biztosítási szaktanács meghallgatása után a Tv. 25. §-a értelmében határozattal felhívja a biztosítót, hogy az ily szerződésekre vonatkozó kimutatásokat és összesítő kimutatásokat, valamint a főösszesítéseket pótlólag terjessze be, és az A) főösszesítésben mutatkozó különbözeti összeg ezerszeresét a felosztási alap javára záros határidőn belül fizesse be. (2) A felügyelő hatóságnak határozata ellen a biztosító a közigazgatási bíróságnál a határozat átvételétől számított tizenöt napon belül panaszt emelhet. A panasznak halasztó hatálya van. 2. A biztosítók és egyes biztosítottak hozzájárulásai. 33. §. (1) A Tv. 23. §-ában megjelölt valamennyi biztosító tartozik a Tv. életbelépését követő hó 1. napjától, vagyis 1928. évi május hó 1-étől az 1934. évi december hó 31-éig, és — amennyiben erre szükség lesz — folytatólag annak az évnek végéig, amelyben a Tv. 21. §-ának első bekezdése értelmében megszűnt követelések fedezetére szolgáló felosztási alap e követelések aranyértékének 5%-át eléri, biztosítási ügyleteiből Magyarországon illetékkötelezettség alá eső közvetlen biztosítási öszdíjak két százaékát, és a bevételezett viszontbiztosítási díjak egy százalékát a felügyelő hatóság részéről a m. kir. postatakarékpénztárnál nyitott „Élet- és járadékbiztosítások felosztási alapja" elnevezésű 65.456. számú csekkszámlára befizetni. ^ (2) A Tv. 23. §-ában foglalt rendelkezés szerint a biztosító az általa bevételezett és illetékkötelezettség alá eső biztosítási összdíj után, tehát nemcsak a tulajdonképeni biztosítási díj, hanem egyszersmind a bármily elnevezés alatt felszámított egyéb szolgáltatások után is, tartozik a hozzájárulást leróni, s a szerződő fél által befizetett összegből kizárólag az a rész (illeték, felügyeleti díj, tűzoltási járulék) vonható le, amelyet a biztosító valamely jogszabályban meghatározott célra azért számít fel, mert joga van azt a szerződő félre áthárítani. (3) Az oly biztosítási szerződés után, amelyet a szerződő fél több biztosítóval közös szerződés (kötvény) alapján köt, az előírt hozzájárulást mindegyik biztosító a részesedése arányában bevételezett összdíjak után tartozik kimutatni és befizetni. (4) A Tv. 23. §-ának első bekezdése szerint a hozzájárulások befizetésére és behajtására a felügyeleti díjakra fennálló szabályok megfelelően irányadók. E rendelkezésre való tekintettel a hozzájárulást a biztosító a könyvek szerint mutatkozó díjbevétele, tehát az előírt és törölt tételek különbözete után tartozik kimutatni és befizetni.