Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 4. A m. kir. minisztérium 1929. évi 600. M. E. számú rendelete, a m. kir. államvasúti akalmazottaknak, valamint hozzátartozóiknak öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére az 1928 : XL. t.-cikknek megfelelő ellátásáról.

16 4. 600/1929. M. E. sa. kai szemben támasztható követelések tekintetében, végül a jelen rendelet szerint fizetendő járulék megállapítása tárgyában az intézkedésre a m. kir. államvasutak igazgatósága illetékes. (2) A kötelező biztosítás intézetei és a m. kir. államvasutak, valamint a törvény 10. §-a alapján mentesített munkaadók között felmerülő azokban a vitás esetekben, amelyek: a) 2LZ átutalási járuléktartalék összegének megállapítására, b) a járuléktartalék átutalására, * c) a különböző munkaviszonyban eltöltött időnek a várományi időbe való

1 beszámítására, továbbá a váromány épségére vonatkoznak, a bírói jogorvoslat fenntartásával, m. kir. kereskedelemügyi miniszter határoz. (3) Azokban a kérdésekben, amelyekben az illetékes szerv rendelkezésével szemben az 1928 : XL. törvénycikk bírói jogorvoslatot biztosít, a jelen rendelet alapján a m. kir. államvasutak igazgatósága, illetőleg a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által tett intézkedésekkel szemben az érdekelt fél jogát szintén a munkásbizlosítási bíróság előtt érvényesítheti. (4) A munkásbiztosítási bíróság eljárásában az előbbi bekezdés esetében ugyanazon eljárási szabályokat kell alkalmazni, amelyek az 1927 : XXXI. törvénycikk 15. §-ának 3. pontja alá eső perekben irányadók. 17. (1) A járulékok kezelésére és elszámolására a m. kir. államvasutak „Öregségi és Rokkantsági Alap" elnevezéssel külön alapot létesít, amely állami felügyelet és ellenőrzés szempontjából a m. kir. kereskedelemügyi miniszter alá tartozik. A kereskedelemügyi miniszter ezt a jogát a m. kir. pénzügyminiszterrel és/a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg gyakorolja. (2) Az „Öregségi és Rokkantsági Alap"-on külön-külön kell nyilvántartani : a) az alkalmazottaktól levont járulékokat, b) a m. kir. államvasutak által fizetett munkaadói hozzájárulást, c) a járulékok gyülmölcsöző elhelyezéséből származó bevételeket (kamatokat), d) az egészségvédő és gyógyító eljárás, illetőleg intézmények céljaira a járulékokból kihasítandó legfeljebb 6%-ot, * e) a kötelező biztosítás valamely intézetének, vagy a törvény 10. §-a alapján a biztosítás alól mentesített munkaadónak átutalt, illetőleg azoktól hozott járuléktartalékokat (4%-os kamatláb alapján kiszámított díjtartalékokat), i) a kifizetett öregségi, g) a kifizetett rokkantsági, h) a kifizetett özvegyi, i) a kifizetett árvaellátásokat, j) az öregségi és rokkantsági alap vagyonát (tartalékalapot),